Mi a jelenlegi kormányzati program lényege?
Két részből áll, érinti egyrészt a vízkínálat, másrészt a vízkereslet fejlesztését.
Vízkínálat-fejlesztésre azért van szükség, hogy rendelkezésre álljon öntözésre alkalmas felszíni vízkészlet.
Ez elsősorban a csatornarendszerek rekonstrukcióját jelenti, amellyel akár 30 százalékkal is nőhetnek hazánk felszíni vízkapacitásai, ezzel egyidejűleg bővülhet az öntözővízzel ellátható hatásterület is.
Ez elsősorban a Belügyminisztérium háttérintézményeként működő Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) felelősségi köre.
Vízkereslet-fejlesztés tekintetében a gazdálkodói képességek megerősítése a feladat. Ennek okán 2019 nyarán megalakult – az Agrárminisztérium háttérintézményeként – a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) keretei között az öntözési igazgatási szerv, amely szakmailag és jogilag is segíti a termelőket. Így például az öntözési közösség által öntözni kívánt területre elkészítteti a szakhatósági hozzájárulások megszerzéséhez szükséges tervdokumentációkat – ezzel mérsékelve a gazdák anyagi és adminisztratív terheit,
amely 4-5 millió forintos költségcsökkentést is jelenthet vízjogi engedélyenként.
Ezzel kapcsolatosan várjuk a várhatóan 2020 tavaszán megjelenő végrehajtási rendeleteket, amelyek magában foglalják majd az öntözési közösségek kijelölésével és ösztönzésével kapcsolatos szabályozási részleteket.
Honnan érkezik majd a pénz a programra és mennyi pénzt oszthatnak szét ezen a jogcímen, továbbá mennyi idő alatt? Lesz-e önerő a gazdák részéről?
Évente 17 milliárd forint, vagyis összesen 170 milliárd forintnyi hazai forrás érkezik 2020 és 2030 között a központi költségvetésből.
A 2020-as éves forráskeret 70 százaléka, amelyet a vízügyi ágazat kap, a vízkínálat-fejlesztést, azaz az állami vagyonkezelésben lévő csatornák rekonstrukcióját célozza. A fennmaradó részt vízkereslet-fejlesztésre fordítják, ez a gazdálkodókat szakmailag, jogilag és hatóságilag segítő öntözési központ működését segíti. Tehát a gazdálkodókat közvetett módon támogatják, nem osztják szét a pénzt közöttük. Az önrészt illetően elmondhatjuk: a gazdálkodók jól felfogott érdeke az öntözésfejlesztés, ezért azt gondoljuk, hajlandóak lesznek erre áldozni.
Akik öntözési közösség szintjén gondolkodnak, és minden ösztönzőt igénybe vesznek, számukra komoly támogatást jelenthet a mostani program az öntözőrendszerek kiépítésére.
A vízügyi hatósági terveket – 90 százalékos támogatással – elkészíttethetik a Vidékfejlesztési Program (VP) újonnan meghirdetésre kerülő felhívásából, a talaj-, környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos szakhatósági terveket pedig az öntözési központtal (NFK), méghozzá teljesen ingyen.
Amennyiben megvannak a tervek, onnan már egy lépés az öntözési beruházást támogató VP felhívás, amelynek a támogatási intenzitása - a közösség számára - ott, ahol leginkább szükség van öntözésre, 70 százalék lehet. Amennyiben fiatal gazdálkodóról van szó, akkor további 10 százalék támogatási intenzitással is lehet számolni.
Hogyan tervezik az új programot végrehajtani, hogyan kezdenek neki és hogyan vonják be a gazdákat?
Az NFK a gazdálkodók által benyújtott kérelemre fog intézkedni. Az ideális állapot az, ha valaki a felszíni vízzel ellátható hatásterületbe esik és öntözési közösségbe lép:
ezeken a területeken és ezen feltételek mellett válik a leginkább hatékonnyá a jelenlegi öntözéses kormányzati program, és elsősorban ezeken a területeken tud segítséget nyújtani az NFK.
Ennek eléréséhez a termelőknek először is meg kell bizonyosodniuk arról, hogy van öntözésre alkalmas vízkészletük, illetve öntözési közösségként el kell ismertetni magukat az az NFK-n keresztül. Ezt követően az elismert közösség által lehatárolt területre az NFK által biztosított szakhatósági tervdokumentációkat kell elkészíttetni, mely ingyenes. Ekkor lehet pályázni a VP új, a közösséget és az öntözéses beruházást támogató felhívására. Összességében, amennyiben minden uniós és hazai szakmai, jogi, adminisztratív és anyagi segítséget figyelembe veszünk, akkor a támogatási intenzitás elérheti akár a 90 százalékot.
Mi a kamara szerepe ezekben?
A NAK egy összekötő kapocs a tagság és a jogalkotás között. Továbbra is kiemelt feladunk a termelői igények gyűjtése, megfogalmazása és a jogalkotás felé történő közvetítése, elsősorban a szabályozási környezet egyszerűsítése, a bürokratikus terhek csökkentése érdekében. Amelyet ezentúl közösen, rövidesen együttműködési megállapodás keretein belül folytatunk az NFK-val. Ezen célok eléréséhez, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (MAGOSZ) együttműködve, folyamatos párbeszédet folytatunk az Agárminisztériummal és a Belügyminisztériummal, továbbá a háttérintézményekkel, a kutatóintézetekkel, a vízügyi szervekkel és a katasztrófavédelemmel. Ezt a munkát segíti elő a Környezeti, Vízgazdálkodási és Fenntarthatósági országos kamarai osztályunk is, amelynek munkáját Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója irányítja. Az osztály az országos osztálytagok észrevételeinek figyelembevételével, meghatározott munkatervvel irányozza elő az érintett gazdálkodók érdekeinek képviseletét. Ezentúl, fontos tevékenységünk még a termelőkkel közvetlen kapcsolatban álló több mint hatszáz fős falugazdász hálózat, valamint a kamara által nyilvántartott mintegy ezer fős szaktanácsadói hálózat naprakész informálása.
Visszatérve az új szabályozásra, várható-e bármilyen ellenállás a gazdák részéről a szolgalmi jog miatt?
Az elaprózódott birtokszerkezet miatt súlyos problémát jelentenek többek közt a vízátvezetéshez szükséges tulajdonosi hozzájárulások. Ezeket hidalná át a speciális, közérdekkel egyenértékű öntözéses szolgalom. Ennek kidolgozása azonban végrehajtási rendelet formájában még folyamatban van.
A speciális öntözési szolgalom értelmében a szolgáló ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az öntözés kialakítását és üzemeltetését – ha rendeltetésszerű használatát nem zárja ki – amiért megfelelő kártalanítást kap majd.
A tervezetek szerint a termelőknek egyeztetniük kell majd egymással és jegyzőkönyvet kell készíteniük az egyeztetésről. Amennyiben nem tudnak megegyezni, műszaki indoklással kell alátámasztani az öntözéses szolgalom jogosultságát. Elsősorban a felszín alatti vízátvezetések kerülnek támogatásra. A kártalanítás összegét tekintve folyamatban vannak a modellszámítások, amelyet ugyancsak végrehajtási rendelet foglal majd magába.
A meglévő rendszereket ki kell-e részben vagy egészben váltani, vagy ahol már kiépült az öntözőrendszer jelenleg is, ott nincs szükség változtatásra?
Az említett 170 milliárd forintos forrás abban a tekintetben soknak mondható, hogy évtizedek óta nem volt ilyen volumenű hazai fejlesztési lehetőség, de abból a szempontból kevés, hogy ebből az összegből új vízrendszerek kerüljenek kiépítésre. Ezeknek ugyanis nagyságrendekkel magasabb a költségigénye. A jelenlegi forrás azoknak a meglévő rendszereknek a rekonstrukciójára elég, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a vízkapacitás növeléséhez.
Mely területek érintettek az öntözésfejlesztéssel?
Az öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló kormányhatározat kapcsán 2017 és 2018 fordulóján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elvégezte a vízigény-felmérést. Ennek során a kamarai falugazdászok összesen közel 40 ezer termelő adatait rögzítették, illetve mintegy 1,2 millió hektár terület mértek fel. Ezáltal országszerte parcellaszinten láthatóvá vált a valódi öntözésfejlesztési szándék. A felmérés eredményei alapján a jelenleg öntözött területek 87 százaléka 4 megye területére esik, melyek közül a legnagyobb, 30 százalékos területaránnyal Jász-Nagykun-Szolnok megye rendelkezik. Ezt követi Békés megye 23 százalékkal, majd Hajdú-Bihar 19 százalékkal, illetve Csongrád megye 15 százalékkal. A jövőben öntözni kívánt területek, a már most is öntözésre berendezett 140 ezer hektárral együtt mindösszesen közel 400 ezer hektár tettek ki. A jövőbeni öntözési igények is főként ugyanabban a négy megyében jelentkeztek, ahol jelenleg is számottevő az öntözött területek aránya, de a területarányok eltérnek. Az öntözni kívánt területeket tekintve a legnagyobb, 39 százalékos területaránnyal Hajdú-Bihar megye rendelkezik, ezt követi Békés megye 18 százalékkal, majd Jász-Nagykun-Szolnok 17 százalékkal, végül Csongrád megye 10 százalékkal. Ezek a területek élveznek prioritás jelenleg a vízkínálat, valamint a vízkereslet fejlesztésben.
Tehát mely gazdák élvezhetik majd az előnyeit?
Az előző kérdésben kifejtettek alapján elsősorban azok a termelők, akik már most is felszíni vízzel ellátható hatásterületen gazdálkodnak.
Kiemelten az Alföldön és a Kisalföldön gazdálkodók, közülük is jellemzően a Hajdú-Bihar, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád, Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron megyei gazdák.
Továbbá azon gazdálkodók, illetve gazdálkodói összefogások, akik elérik szántóföldi növénytermesztés és ipari zöldségtermesztés esetén legalább a 100 hektár, a kertészeti zöldség-gyümölcstermesztés esetén legalább a 10 hektár termőterületet, és amennyiben elismertetik magukat öntözési közösségnek, hiszen számos ösztönző elsősorban nekik jár.
Mikor indul a program?
A NFK már 2019 nyarán megalakult. Az öntözéses törvény év elejétől hatályos, amelyek végrehajtási rendeletei folyamatban vannak. Abban a pillanatban, hogy a kormány elfogadja ezen rendeleteket, teljes körűen megkezdheti a munkáját az NFK. A végrehajtási rendeletek várhatóan 2020 tavaszán jelennek meg.