Kitart a foglalkoztatási rekord, mélyponton a munkanélküliség

Illusztráció.

A tavaly szeptember-novemberi három hónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma az egy évvel korábbinál 23 ezerrel, 0,5 százalékkal több, 4 millió 517 ezer volt, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 0,6 százalékponttal 70,2 százalékra emelkedett - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 31 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 10 ezerrel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma 19 ezerrel csökkent.

A KSH részletező adatai szerint az előző év azonos időszakához képest:

• A foglalkoztatottak közül 4 millió 436 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, a foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal, 70,2 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 438 ezer fő volt, a foglalkoztatási rátájuk 0,7 százalékponttal, 77,5 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 1 millió 998 ezer főre csökkent, a foglalkoztatási rátájuk 63,1 százalékra nőtt.
• A fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottak száma 21 ezer fővel, 284 ezerre, a foglalkoztatási ráta 1,7 százalékponttal, 28,2 százalékra csökkent. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népességben a foglalkoztatottak száma 40 ezerrel, 3 millió 457 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk 0,5 százalékponttal, 84,5%-ra nőtt. Az idősebb (55–64 éves) korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 13 ezer fővel kevesebb, 695 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta 1,2 százalékponttal, 57,0 százalékra emelkedett.
• A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal, 75,5 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 83,4, a nőknél 67,7 százalék.

Illusztráció Forrás: MTI/Mohai Balázs

Bővülési határon a foglalkoztatottság

Mindezzel párhuzamosan a fenti időszakban 3,5 százalék maradt a munkanélküliségi ráta, a közfoglalkoztatásból gyors ütemben kikerülő munkaerő egy részét továbbra sem tudja felszívni az elsődleges munkaerőpiac, ami elsősorban a képzettség hiányára vezethető vissza. A munkanélküliek száma nem változott az előző 3 havi átlaghoz képest és 6 ezer fővel csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

A 2019-es várhatóan 3,5 százalékos éves átlagos munkanélküliség után 2020-ban a ráta 3,3 százalékra csökkenésére számítunk,

de a munkaerőpiac további bővülését elsősorban a jelenleg inaktívak közül lehet várni", írja az adatokat kommentálva Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője.

A magyar munkaerőpiac láthatóan egyre inkább beleütközik a foglalkoztatás további bővülésének korlátjába

- írja az elemző.

Némileg a világgazdasági lassulás és kezdi éreztetni hatását néhány jelentősebb iparágban, habár a foglalkoztatási ráta még megközelítőleg 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb uniós tagállamokkal. Ez hozzávetőlegesen további 250 ezer új, betöltött álláshelyet jelentene a hazai munkaerőpiacon, ezt követően kijelenthető lenne a teljes foglalkoztatottság.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Az ok e jelenség mögött - a még mindig jelenlévő feketefoglalkoztatás mellett -, hogy a még rendelkezésre álló munkaerő minősége meglehetősen alacsony, így már csak a nagyon nehezen foglalkoztatható és teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon a hazai munkapiacon. Vagyis szakpolitikai beavatkozás és az oktatásba minden eszközzel való bekényszerítés nélkül nem várható érdemi előrelépés és további bővülés.

A munkaerőpiacon belüli átrendeződés, a versenyszféra növekedése és a közfoglalkoztatás, valamint a közszféra csökkenése viszont egy huzamosabb ideje fennálló tendencia,

ami egyértelműen kedvező a munkaerőpiac hatékonysága és az adófizetői bázis szempontjából - teszi hozzá az elemző.