Tovább emelkedtek a keresetek Magyarországon

Debrecen, 2016. január 4. Megújított tízezer forintos bankjegyek. Magyarország ma is hivatalos fizetőeszközét, a forintot, 70 évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengőt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.

2019. októberben a bruttó átlagkereset 365.100 forint volt, 11,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2019. január–októberben a bruttó átlagkereset 360.400, a nettó átlagkereset 239.700 forint volt, mindkettő 10,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. 2015 óta az egyedi kifizetésektől megtisztított rendszeres bérek 52,5 százalékkal nőttek a magyar munkaerőpiacon, ami példátlan felzárkózást jelent a hazai nemzetgazdaság történetében.

A várakozásokat némileg felülmúlta a bruttó bérek októberi emelkedése, ami a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya és a bérminimum emelések hatására következett be. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 375.300 forint volt a hónapban.

A nettó bérek szintén 11,6 százalékkal emelkedtek, így a reálbér növekedés 8,5 százalék volt októberben.

A makrogazdaság és a monetáris politika szempontjából kiemelten fontos mutató, a rendszeres bérek éves kumulált növekedése elérte a 10,5 százalékot. A közszféra közfoglalkoztatás nélküli bérei 10,7 százalékkal növekedtek, így továbbra is némileg lemaradó a szektor a bérdinamikában, de a januártól 14, novembertől pedig 20 százalékkal és 2022-ig összesen 72 százalékkal emelkedő egészségügyi szakdolgozói bérek gyorsíthatnak majd az ütemen, mivel 90 ezer embert érint a lépés.

Forrás: Shutterstock

A nemzetgazdaságban közfoglalkoztatás nélkül alkalmazottként munkában állók száma 0,4 százalékkal növekedett, a versenyszféra létszámnövekedése 0,8 százalékos volt, míg a közszférában 1,7 százalékkal csökkent a létszám az előző év azonos hónapjához képest.

A foglalkoztatás bővülésében immár egyértelműen látható a lassulás elsősorban globális okokból és egyelőre valószínűleg a jelenlegi szint körül tetőzik majd a hazai foglalkoztatottság, viszont az enyhe növekedést továbbra is a versenyszféra adja, míg az állami alkalmazottak száma csökken, ami kiemelten jó hír az adófizetői bázis és a vállalkozások szempontjából

- szögezi le Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője.

2015 óta az egyedi kifizetésektől megtisztított rendszeres bérek 52,5 százalékkal nőttek a magyar munkaerőpiacon, ami példátlan felzárkózást jelent a hazai nemzetgazdaság történetében.

Forrás: MTI/Oláh Tibor

A 2013-tól 2020-ig terjedő periódus alatt pedig 61 százalékot nőhetnek a reálbérek a várható tendenciákat figyelembe véve,

mivel 2019-re a Takarékbanknál 11 százalékos éves növekedést várnak a bruttó bérekben, a reálbér-növekedés így meghaladja majd a 7 százalékot. 2020-ra pedig a megállapított ismételten 8 százalékkal növekvő bérminimumok miatt is 9 százalékot várhatóan meghaladó bérnövekedés a jelenlegi várakozásuk, ami 5,5 százalék körüli reálbér-növekményt jelent.

A továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekordalacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív marad,

a képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz 2016 óta.