A törvényjavaslat célja - ahogy az a vonatkozó, a törvényalkotási programot leíró dokumentumban olvasható - a kormányzati döntéseknek megfelelő adópolitikai módosítások, a folyamatban lévő irányelv-módosítások miatt szükségessé váló jogharmonizációs jellegű változtatások, valamint a gyakorlati tapasztalatok alapján szükségessé váló egyéb módosítások megtétele.
A törvényjavaslat az Mfor.hu szerint
nagy eséllyel a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szerint működő vállalkozások jövőjét is alapjaiban fogja meghatározni, ha napirendre kerül és az Országgyűlés elfogadja.
Várhatóan ebből a törvényjavaslatból, illetve a parlamenti vita után megszülető törvényből tudják majd meg a katások, hogy milyen feltételek mellett tudják folytatni a működésüket.
A kormányzat azt ígéri, a legfőbb paraméterek egyelőre nem változnak, de a részletszabályok módosítása érintheti a 360 ezres katás tábor egy részét, eldöntve, hogy milyen feltételekkel lehet majd a kata, illetve egyáltalán vállalkozási szerződés hatálya alatt maradni a továbbiakban.
Varga Mihály pénzügyminiszter és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint elsősorban a visszaéléseket akarják visszaszorítani,
sok helyen ugyanis a klasszikus munkaviszonyt próbálják leplezni a kata alkalmazásával, ami kényszervállalkozást keletkeztet.
A katáról szóló törvény ugyanakkor hét olyan kritériumot közöl, ami alapján megállapítható, hogy a vállalkozás ténylegesen is az-e, nem pedig színlelt munkaszerződés. Ebből kettő bizonyítása már elegendő a vállalkozás megállapításához.
A kamara viszont azt szeretné, hogy
kettőnél több kritériumot kelljen bizonyítani ahhoz, hogy valaki katás vállalkozó lehessen, ebben pedig úgy tűnik, partnere lehet a szaktárca.
Varga Mihály szerint emellett kitérnének a
többes katás jogviszonyokra
is, mely egyszerre több katás vállalkozásban meglévő érdekeltséget takar.
Parragh László szerint akár már idén, a második félévtől módosulhatnak a szabályok, de legkésőbb 2021 januártól.
Forrás: Mfor.hu