Újabb rekord dőlhet meg a hazai turizmusban

Csúcson jár a turizmus Magyarországon: bár a 2019-es számokat még nem ismerjük, de már 2018-ban minden rekord megdőlt, soha ennyi turista nem járt még Magyarországon.

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) értékelése szerint 2019 a turisztikai beruházások, a kiemelkedő ágazati bevételnövekedés, a tovább bővülő vendégforgalom és a digitalizáció éve volt a magyar idegenforgalomban. Bár a teljes évre vonatkozó statisztikák csak februárban lesznek elérhetőek, az eddigi adatok alapján arra számítanak, hogy 2019 meghatározó volt, a korábbi turisztikai rekordéveket is felülmúlja.

Újabb rekord dőlhet meg a hazai turizmusban Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Megítélésük szerint

a turizmus alakulásában jelentős a szerepe annak, hogy Magyarország biztonságos ország, az elmúlt években végrehajtott fejlesztések Budapestet vonzóbbá tették, és a magyar családok is többet költhetnek belföldi utazásokra, nyaralásokra.

Kiemelték: a cél, hogy Magyarország Közép-Európa vezető turisztikai térsége legyen, ennek érdekében folytatódnak az ágazati fejlesztések. A magyar turizmus versenyképességét 2020-tól naprakész szálláshelyi forgalmi adatok, és január elsejétől szálláshely-szolgáltatási áfacsökkentés is segíti.

Aranykor

A turizmus a magyar gazdaság egyik motorja, növekedése 2010 óta töretlen - írták, hozzátéve, a 2018-as történelmi rekordévet követően az elmúlt esztendőben is tovább javultak a turisztikai mutatószámok, és 2019-re is az uniós átlagot meghaladó, tíz százalék körüli növekedés várható az idegenforgalomban. Úgy fogalmaztak: "a magyar turizmus aranykorát éli", hiszen soha ennyi fejlesztés nem volt még az ágazatban, mint az elmúlt esztendőben.

Tavaly Budapest volt a legnépszerűbb európai úti cél és egyre több külföldi vendég érkezik Magyarországra.

A magaskategóriás fővárosi szállodák a legmagasabb kihasználtsággal üzemeltek Európában, és új közvetlen légi járatokat is indítottak. A belföldi turizmus továbbra is a vendégforgalom felét adja, amit a SZÉP-kártya 2019-ben megnövekedett forgalma is támogat - részletezték.

A magaskategóriás fővárosi szállodák a legmagasabb kihasználtsággal üzemeltek Forrás: MTI/Rosta Tibor

Ismertették: az elmúlt évben mintegy 1000, minőséget javító turisztikai fejlesztés volt folyamatban országszerte, ezek nagy része az év végéig be is fejeződött. Tavaly megkezdődött 750 szálláshely felújítása és fejlesztése, a strandfejlesztési program folytatásaként megújult 43 szabadstrand. Az élményparkok fejlesztésének keretében átadták Magyarország első fix telepítésű hullámvasútját.

Nagy lépést tettek az ágazat hosszú távú versenyképességét is biztosító digitalizáció irányába is - tudatták a közleményben.

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz a szállodákat és panziókat követően decemberben a magán- és egyéb szálláshelyek is csatlakoztak.

A jövőben a már a teljes szektorra vonatkozóan naprakész statisztikai adatok növelik majd a turisztikai fejlesztések és a marketingkampányok hatékonyságát - jegyezték meg.

Csökkenő áfa

Kitértek arra is: a magyar kormány nagyon fontosnak tartja a turizmus és az ágazatban tevékenykedő vállalkozások, kkv-k versenyképességét, ezért döntött arról, hogy a vendéglátási áfa után tovább csökkenti az ágazat adóterheit.

A gazdaságvédelmi akcióterv részeként a kormány a szálláshelyek áfáját 18 százalékról 5 százalékra csökkentette 2020. január elsejétől - az intézkedés 23 milliárd forintot hagy a szektorban tevékenykedő vállalkozásoknál.

Az áfacsökkentés és a digitális adatszolgáltatás pedig - az ágazat fehérítése mellett -, hosszú távon garantálja a turizmus versenyképességét, és hozzájárul ahhoz, hogy az ágazat növekedési üteme a következő években is folytatódjon - írták. Megemlítették, hogy idén újabb szálláshelyek és strandok újulnak meg, elindul a balatoni és a dunai hajók, illetve a balatoni vízicsúszdák fejlesztése, befejeződik több kulturális és aktívturisztikai fejlesztés. Magyarország házigazdája lesz újabb nagy nemzetközi rendezvényeknek, és részt vesz a dubaji világkiállításon, halad tovább a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában 2030-ig meghatározott célok teljesítésében.