Mint emlékezetes, a német autógyártó 2015-ben kénytelen volt elismerni, hogy dízelmotoros autóinál mapipulált szoftvereket alkalmaz, amelyek a valóságosnál kisebb károsanyag-kibocsátást mutatnak, így az autók a jelzettnél nagyobb mértékben szennyezik a környezetet - foglalja össze a korábbi történéseket a Reuters.
A csalás nyilvánosságra kerülése után világszerte perek tömege indult az autógyártóval szemben, amelyekben összességében legalább 30 milliárd euró kártérítést követelnek a Volkswagentől.
A VW és a német fogyasztóvédelmi szervezetek országos szövetségének (vzbv) közös közleménye szerint
annak a több mint 430 ezer vásárlónak az ügyében kezdenek tárgyalást, akik a vzbv és a legnagyobb német autótulajdonosi érdekvédelmi szervezet, az ADAC autóklub szervezésében beperelték a céget.
A cél egy "pragmatikus, az ügyfelek érdekét szolgáló megoldás", amellyel peren kívül le lehet zárni az ügyet. A tárgyalási folyamat még csak kezdeti szakaszban tart, és nem biztos, hogy sikerre vezet - jelezték.
A vzbv és az ADAC a kollektív jogorvoslat németországi szabályozásának egy új eleme, az úgynevezett csoportos megállapítási kereset (Musterfeststellungsklage) révén indított pert az autógyártó társaság ellen.
A keresethez EA189 típusú dízelmotorral szerelt, és a dízelbotrány miatt szervizre visszarendelt Audi, Seat, Skoda és Volkswagen gépkocsik németországi tulajdonosai csatlakozhattak.
A csoportos megállapítási kereset intézményét éppen a VW dízelbotrányának tanulságaként vezették be Németországban. A cél a fogyasztók jogainak erősítése a túlerőben lévő nagyvállalatokkal szemben. A pereket nem az egyes fogyasztók, hanem fogyasztói szövetségek folytatják, a költségeket és a pénzügyi kockázatot is ezek a szervezetek viselik, a fogyasztók számára kedvező bírósági döntés viszont mindenkire érvényes, aki csatlakozott a keresethez.
A VW dízelbotránya úgy került nyilvánosságra, hogy
az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) 2015 szeptemberében megvádolta a gyártót, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű jármű kipufogógáz-tisztító berendezésébe, amely érzékeli a mérés körülményeit.
Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az ügy világszerte a VW mintegy 11 millió gépjárművét érinti, ezek közül 8,5 milliót az EU-ban adtak el.
A botrány miatt indított vizsgálatokon más gyártóknál is kimutattak hasonló szabálytalanságot.
A VW az autóipar legnagyobb szereplője, a csoporthoz tartozik a névadó Volkswagen mellett az Audi, a Bentley, a Bugatti, a Lamborghini, a Porsche, a Seat és a Skoda, valamint a Ducati sportmotorkerékpár, és saját márkájú haszonjárművei mellett a Scania és a MAN tehergépjárműveket is a VW gyártja.
A botrányban érintett német autótulajdonosok eddig kevesebb sikerrel követeltek kompenzációt amerikai társaiknál,
mert a Németországban érvényes szabályozás szerint amennyiben hozzájárulásukat adják ahhoz, hogy gépkocsijukban frissítsék a motor szabályozó szoftverét, akkor átmehetnek a műszaki vizsgán a dízelbotrányban érintett autók. Ezért eddig a VW is más stratégiával viszonyult hozzájuk a lehetséges kártérítést illetően.