Bár a Revolut bankkártyája a boltokban és az interneten a magyar bankkártyákkal azonos módon használható, pénzt rátenni mégis a megszokottól eltérően lehet, hiszen a fióki befizetés értelemszerűen nem jöhet szóba, és az átutalás is nehézkes, hiszen nemzetközi számlára kell utalni a feltöltéshez, amelyet drága külföldi átutalás díja terhel (forintban). Ezért az a feltöltési mód terjedt el leginkább, amikor egy másik, meglévő bankkártyáról töltik fel a Revolut kártyát, ami eddig vásárlásnak minősült, így hitelkártyák esetében még részleges kamatmentesség és esetleg külön hűségkedvezmény is járt hozzá pontok vagy visszatérítés formájában.
2020. január 20-tól azonban azt vették észre a hazai kártyabirtokosok, hogy a Revolut kártyák feltöltését egyes bankoknál készpénzfelvételként számolja el a bank, azaz hitelkártyáról történő feltöltés esetén a feltöltéstől számítva kamatozni fog a magyar bankkártyán. Ez azonban nem egységes minden banknál és egyáltalán nem csak Magyarországon. A Reddit fórumán egy bolgár hozzászóló megemlíti, hogy nagyon meglepődött, amikor 1 százalék plusz fél euró díjért tudta feltölteni a Revolut kártyáját, és tudomása szerint sem a bolgár bankok, sem a Revolut nem változtatta meg a tranzakció kódját, ami a díjváltozást eredményezte, hanem a kártyatársaságok tették ezt: az úgynevezett MCC kód, azaz a tranzakció profiljának kódja változott meg. Ahogy a Revolut fórumán olvasható, a kód 6012-ről (pénzügyi intézmények termékei és szolgáltatásai) 4829-re (banki átutalás, pénzküldés) változott. A bankok ennek megfelelően nem vásárlásnak, hanem készpénzfelvételnek tekintik a tranzakciót, de nem egységesen.
Amelyik készpénzesnek tekinti, az a hitelkártyás töltésnél a készpénzfelvétel hitelkamatával terheli a magyar bankszámlát a Revolut kártya feltöltési összege után, de valószínűleg nem számít fel érte készpénzfelvételi díjat,
vagy ha igen, akkor ezekre a tranzakciókra egyáltalán nem vonatkozik a törvényi ingyenes készpénzfelvétel (folyószámlához kapcsolódó betéti kártya használata után sem). Természetesen azoknál a bankoknál, ahol vásárlás maradt a tranzakció, sem kamatfelszámítástól, sem díj felszámítástól nem kell tartani.
A hazai fórumok közül a Kiszámoló.hu egyik bejegyzésére reagált több olvasó, ezekből (és más fórumokból) kigyűjtve
készpénzfelvételnek minősült a Revolut feltöltése az Erste Banknál (hitelkártyák), a K&H Bank Visa kártyáinál, vásárlásnak a Budapest Banknál, a CIB Banknál, az OTP Banknál, az Erste Bank betéti kártyáinál, az MKB Banknál, a K&H Bank Mastercard kártyáinál, a Raiffeisennél, az UniCreditnél, a Magyar Cetelem Banknál, a MagNet Banknál és a GRÁNIT Banknál.
A Revolutnak írt egy hozzászóló a probléma kapcsán, ahonnan az a válasz érkezett, hogy „a közelmúltban bekövetkezett változások miatt a bank az Ön feltöltését készpénzelőlegnek minősíti, ami további díjakhoz vezethet. Biztosíthatom Önt, hogy már dolgozunk azon a partnereinkkel, hogy jobb megoldást találjunk."
Bár látszik, hogy a drága Revolut feltöltésekkel nem csak a magyar ügyfeleknek van bajuk, mindenesetre ha a magyar bankok változtattak volna, akkor szükséges lett volna ezt az üzletszabályzatokban is módosítani. Ilyen azonban nem történt, bár az Erste Bank 2020. január 31-től már beírta a Revolutot és a Transferwise-t konkrét példaként - amely nyilván minden más hasonló szolgáltatóra is vonatkozik - arra, hogy hűségprogramja keretében nem ír jóvá Erste Forintokat készpénzfelvétel típusú tranzakciók után. Ugyanígy az OTP Bank is megváltoztatta a hitelkártyás visszatérítési programját a Revolut példáját külön is kiírva. De ugyanígy lépett hűségprogramja tekintetében a Kiszámoló.hu fórumozók bejegyzései szerint a Budapest Bank és az MKB Bank is.
A bankok tehát mégiscsak érzékelték és reagáltak is az MCC kód változására.
A Logout.hu fórumán viszont akadt valaki, akinek egyedi méltányosságból az Erste Bank egyszeri alkalommal jóváírta a hitelkártyás készpénzfelvétel miatti kamatot.
Mi az a Revolut?
A Revolut egy olyan, az Egyesült Királyságban bejegyzett bankkártya kibocsátó pénzügyi szolgáltató, amely csaknem az egész világon, így Magyarországon is szolgáltat határon átnyúló szolgáltatásként. Ez azt jelenti, hogy nincs Magyarországon fizikai jelenléte, de a Revolut nevű mobilapplikációját letöltve magyar nyelven bárki igényelhet tőlük bankkártyát és használhatja azt, sokszor a hazai banki díjaknál jóval olcsóbban. A kártya csak mobilapplikáción keresztül igényelhető és állítható be. Számos olyan szolgáltatást ingyen nyújt (például mágnescsíkos tranzakciók kikapcsolása, internetes használat kikapcsolása, bankkártya blokkolása, használati statisztikák, stb.), melyet a hazai bankok egyáltalán nem, vagy csak elvétve.
A Revolut egy 2019-es ösztönző kampányban Magyarországon megötszörözte felhasználói számát, akik immár több mint 250 ezren vannak. Ezzel a magyarok a 13. helyen szerepelnek a nemzetközi ügyfélrangsorban, amelynek az élén az Egyesült Királyság (3 millió ügyfél) és Franciaország (1 millió ügyfél) áll, a harmadik helyen pedig a románok állnak (920 ezer ügyféllel), akik a magyaroknál sokkal hatékonyabban éltek a kampányban új ügyfelenként biztosított mintegy 3 ezer forintnyi jóváírással (egy éve még csak 75 ezren voltak, míg a briteknél már akkor is 1,3 millió ügyfélnek volt Revolut kártyája). A Revolut már forintban is vezet számlát, így már nincs árfolyamkockázat a magyar ügyfelek számára.
Eddig úgy tűnt tehát, mintha a kártyatársaságoknál történt volna valamilyen változás.
Azonban a Napi.hu portálnak a Visa kártyatársaság azt erősítette meg, hogy „nem az ő hatáskörük, hogyan kezelik a bankok az ilyen tranzakciókat, és milyen díjakat számolnak fel".
Tehát a szereplők válaszai alapján úgy tűnik, senki nem csinált semmilyen változtatást,
valahol azonban mégis megváltoztatták az MCC kódokat, amely akár a Revoluton kívüli, egyéb hasonló fintech szolgáltatók felhasználóit is érintheti,
csak a revolutosok messze sokkal többen vannak, mint a többi hasonló fizetési megoldás felhasználói, ezért látszólag Revolut oldali problémának tűnhet az egész.
A cikk megírását követően a Mastercard kártyatársaság elküldte válaszát az Origónak, mely az alábbi: a kártyás tranzakciók során az MCC kódok a tranzakcióban részt vevő kereskedő (jelen esetben a Revolut) besorolását jelölik. Az MCC kódok listáját a kártyatársaságok bocsátják a kártyaelfogadást biztosító pénzügyi szolgáltató rendelkezésére. A kártyaelfogadást biztosító pénzügyi szolgáltató döntése, hogy ebből a listából melyik kódot használja, azaz melyik felel meg leginkább az adott kereskedő tevékenységének. A kártyaelfogadást biztosító pénzügyi szolgáltató az MCC kiválasztása után mindig ezt a kódot küldi el a kártyabirtokos bankjának az egyes tranzakciók során.
Emellett a kártyabirtokos bankja dönt arról, hogy az egyes tranzakció típusokhoz milyen költséget, korlátozást, vagy akár jutalmat (hűségpontot, visszatérítést) társít. Ezeket a kondíciókat a bank és a kártyabirtokos között létrejött szerződés rögzíti, ha ezekben változás történik, arról a bank értesíti a kártyabirtokost és nyújt szükség szerint bővebb tájékoztatást.
Eddig a kártyatársaság válasza, amiből úgy tűnik, sikerült kideríteni, hogy hol történt a csere:
a Revoluttal a kártyafeltöltések kapcsán szerződésben álló bank változtatott a feltöltés MCC kódján, vagy ha nincs ilyen bank, mert a Revolut önálló jogon fogadja el a feltöltésre szolgáló kártyát, akkor a Revolut maga.
Az Origo megkérdezte a Revolutot is a változásokról. A cég az alábbi választ küldte: "Tisztában vagyunk a problémával és dolgozunk annak megoldásán."
Szeretnénk világossá tenni, hogy a kérdéses díjakat a bankok számítják fel, nem a Revolut. Javasoljuk, hogy az ügyfelek kerüljék el a Revolut számlák feltöltését hitelkártyával. Aktívan együttműködünk számos fizetési szolgáltatóval és bankkal annak érdekében, hogy megoldást találjunk erre a problémára.
A Revolut az Origo határozott kérdésére sem tért ki arra, hogy az MCC kódcsere miért és a kártyaelfogadási lánc melyik szereplőjénél történt, de a válaszból, amelyben konkrétan is írtak a hitelkártyás feltöltések elkerüléséről, arra lehet számítani, hogy a régi állapot nem fog visszatérni.