Céges farsang, tombola: mit ellenőriz az adóhivatal?

fánk farsang Programajánló: február utolsó hétvégéje
Vágólapra másolva!
A farsangi mulatság időszakát éljük, melyet báli szezonnak is hívnak. A cégek karácsony után most rendeznek először ismét bulit, vagy valamilyen csapatépítő rendezvényt, így akár egy közös síelést alkalmazottaiknak. Ezek után azonban 2020. március 12-én adót kell fizetni.
Vágólapra másolva!

Február hónapban vígassággal, köztük a farsang csúcspontjával, a karnevállal búcsúztatjuk a telet egészen húshagyó keddig, azaz - idén - február 25-ig. A vidámsággal, népünnepélyekkel jellemzett időszakot a nagyböjt váltja majd, ezért a cégek is gyakran rendeznek csapatépítő bulikat ebben az időszakban.

Bármilyen céges juttatást kapnak azonban a munkavállalók, a vállalkozásoknak március 12-ig be kell fizetni utánuk a kötelezettségeket

- figyelmeztet Horváthné Szabó Beáta adószakértő az Adózóna.hu-n.

Mindegy, hogy a farsangi buli kezdeményezése alulról indul el, vagy a menedzsment kezdeményezi, és az is mindegy, hogy arra munkaidőben vagy munkaidő után kerül sor. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adóellenőrei egyetlen dolgot figyelnek a vállalkozásnál végzett adóellenőrzés során, ez pedig az, hogy

a cég viseli-e a mulatság költségét, akár részben, akár egészben.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) szerint ugyanis ezek a juttatások is adókötelesnek számítanak, hiszen a magánszemély személyes, vagy családi szükségleteinek kielégítését szolgálják. Juttatásnak a munkavállaló által kapott „jövedelem" számít, azonban a szórakozást célzó juttatásoknál, hiába kapja azt a magánszemély,

az adót a kifizetőnek kell megfizetnie.

A rendezvény - áfát is tartalmazó, a társaság nevére szóló - számlái után a céget az összeg 1,18-szorosa utáni adóalapra vetítve 15 százalékos szja- és 17,5 százalékos szocho-kötelezettség terheli.

A farsangi bálon a résztvevőknek adott ajándék abban az esetben minősül egyes meghatározott juttatásnak, ha az ajándék egy tárgy, és ennek egyedi értéke – áfával együtt – személyenként nem haladja meg a havi minimálbér 25 százalékát, azaz 2020-ban a 40 250 forintot. Ha meghaladja, úgy a teljes értéke munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül.

A farsangi céges bulik adózására - a kifizető szempontjából - több szabály is vonatkozik, így figyelni kell az ajándékok értékét, a tombolát pedig előre be kell jelenteni az adóhatóságnak Forrás: Shutterstock

A NAV azonban azt is figyeli, hogy - a minimálbér 25 százalékát el nem érő ajándék esetén - csak azért vártak-e a rendezvényig a munkavállaló ajándékának átadásával, hogy élhessenek a kedvezményesebb adózással.

Például egy teljesítmény elismeréséül átadott farsangi ajándék esetén - ami munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül - az adóhatóság adóbírságot vagy mulasztási bírságot állapíthat meg a munkáltató terhére.

Farsangi bálokhoz kapcsolódó tombolára külön szabályok vonatkoznak. A tombolán nyert nyereménytárgy nem számít jövedelemnek, azonban a munkáltató, illetve a rendezvényt lebonyolító társaság a sorsjegyek számának és értékének megjelölésével a tombolát köteles bejelenteni a NAV-hoz legalább 10 nappal a játék lebonyolítása előtt.

A farsang alkalmából szervezett versenyen a dolgozók által nyert nyeremény szintén egyes meghatározott juttatásnak minősül, mivel a céges rendezvények általában nem nyilvánosak. Amennyiben viszont nyitott a rendezvény a cég dolgozóin kívüli természetes személyekre is, tehát bárki számára, úgy a verseny szervezőjét a nem pénzbeli juttatás piaci értéke után csak 15 százalék szja terheli a juttatás értékének 1,18-szorosa után.

Forrás és további részletek: Adózóna.hu

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!