Az adójogi és a gazdasági jogi környezet elmúlt évekbeli kedvező változása nemcsak a hazai kis- és középvállalkozásoknak, nagyvállalatoknak kedvezett, hanem a külföldi működőtőke megjelenését is sarkallja és erősíti – többek között ezekkel a tényezőkkel is magyarázta ifj. Lomnici Zoltán az Origónak, hogy a magyar gazdaság a vártnál is nagyobb mértékben, 4,9 százalékkal bővült a 2019-es évben. A Századvég jogi szakértője szerint nagyon
lényeges szempont, hogy 2010-ben a kormány egyértelműen kijelentette, hogy a legfőbb célkitűzés, hogy a gazdaság a saját lábára álljon. Mindezt sikerült elérni, mivel mára világos lett, hogy az uniós források nélkül is képes megállni a helyét, és gazdaságilag is önállóak lettünk –
mondta a szakember.
Mivel az emberek is egyértelműen érzik, hogy konjunktúra időszakában vagyunk, ezért a vásárlóerő is folyamatosan bővül. Mindez pedig tovább erősíti a növekedést – mondta ifj. Lomnici Zoltán. A gazdaság jó teljesítménye azért is fontos, mert így sokkal jobban védve vagyunk a külföldi spekulánsok befolyásszerzési akcióival szemben.
Mindezek alapján elkerülhetőek az olyan helyzetek, mint amikor Soros György az angol font és az OTP-részvényeivel szemben spekulált –
tette hozzá. A szakember szerint a magyar gazdaság jó teljesítményében a Pénzügyminisztérium és a jegybank összehangolt politikája is komoly szerepet játszik.
A magyar gazdaság Európa élmezőnyében van, teljesítménye az elmúlt évekhez hasonlóan, 2019-ben is dobogós helyet ért el, meghaladta a kormány és a Pénzügyminisztérium (PM) várakozását - kommentálta Varga Mihály pénzügyminiszter a KSH gazdasági növekedési adatait. Elmondta, a gazdasági növekedés
a tavalyi negyedik negyedévben a PM által várt 4,2 százalékkal szemben 4,5 százalék lett, az év egészében pedig 4,9 százalék volt. A piaci konszenzus is 4,2 százalék volt.
Hozzáfűzte, reggel 9 óráig hét ország adatait közölte az Eurostat, közülük az első Magyarország. Úgy vélte, nagy meglepetés nem lesz; ahogy ahhoz az elmúlt években hozzászokhattunk, az Európai Unió növekedése felett fog teljesíteni a magyar gazdaság, az első vagy második helyen.
A miniszter szerint 2020-ban inkább kívülről jöhetnek kockázatok, ezek között említette többek között a német autóipar nehézségeit, a koronavírus turizmusra, alapanyag-ellátásra, szállítási láncokra gyakorolt hatását, az Egyesült Államok és Kína, valamint az Egyesült Államok és Európa közötti problémákat, továbbá a világ jelentős eladósodását. A tárca mindezekre figyelemmel, a korábbi 4 százalékról 3,5 százalékra korrigálta idei növekedési előrejelzését - mondta Varga Mihály.
A várakozásokat lényegesen felülmúlva, 4,5 százalékkal bővült a hazai GDP a tavalyi negyedik negyedévben, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva egy százalékkal nőtt a harmadik negyedévhez képest, így a tavalyi évben 4,9 százalékkal nőtt a GDP az előző évi 5,1 százalékos növekedést követően – erről már Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője beszélt. A KSH előzetes közleménye alapján a növekedést a kis- és nagykereskedelem, a kereskedelmi ingatlanpiac és a turizmus kiemelkedő teljesítménye húzta legnagyobb mértékben – tette hozzá.
Az elemző arra is emlékeztetett, hogy az Eurostat adatai alapján az EU tagállamainak eddigi közlése szerint a magyar GDP növekedése éves összehasonlításban továbbra is az első, míg negyedéves összehasonlításban a harmadik.
A hazai gazdaság növekedési előnye az euró-övezettel szemben 3,7, az EU-val szemben 3,4 százalékpont, ami bőven meghaladja a kormány által kitűzött 2 százalékpontos növekedési többletet.
A forint árfolyama is jelentős erősödésbe kezdett a vártnál jobb növekedési hírére. Reggel 8 körül az euró jegyzése még 337,89 forint volt. Azóta azonban folyamatosan erősödik a magyar fizetőeszköz: a KSH friss GDP-adatainak publikálását követően pedig 335,6-ig erősödött az árfolyama az euróval szemben.
Ahogy azt korábban megírtuk, a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint az elmúlt évben 4,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző évihez képest. A GDP éves növekedése 2017-ben 4,3 százalék, 2018-ban 5,1 százalék volt. A tavalyi negyedik negyedévben 4,5 százalék volt a gazdasági növekedés a nyers GDP-adat szerint, ez meghaladta az elemzői várakozásokat. A szezonálisan, naptárhatással és más, egyszeri hatásokkal kiigazított, az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által jegyzett negyedik negyedévi növekedés 4,6 százalék volt.