Majdnem Hollywood: miért nem Jacksonville lett a világ filmfővárosa?

UNITED STATES, CALIFORNIA, LOS ANGELES, HOLLYWOOD SIGN

A 20. század elején a floridai Jacksonville-t sokan a filmkészítés téli fővárosának nevezték. A kellemes klíma, a gyönyörű környezet, az építészeti remekek és az olcsó munkaerő összesen 30 filmstúdiót vonzott az államba, azonban később hirtelen minden megváltozott. Megnéztük, hogy miként győzte le Los Angeles Jacksonville-t és lett Hollywood végül a modern filmipar amerikai központja.

A múlt század első évtizedében a mozgóképipar központja New Yorkban volt, és javarészt két ember - Thomas Edison és Eastman Kodak - irányította. A kettőjük közötti harc 1902-ben csúcsosodott ki, majd hosszú évek huzavonája után 1908-ban megalakították az "Edison Trust" néven elhíresült cégszövetséget, amellyel a filmkészítés minden területére vonatkozó monopóliumot hoztak létre.

Egy 1910-es jacksonville-i filmforgatás egyik jelenete ForrásWikimedia Commons/Florida Photographic Collection

Edisonék még abba is beleszóltak, hogy a filmeket hol vetíthetik, és miről kell szólniuk. Emiatt egyre több független filmes hagyta ott New Yorkot, és keresett új helyszínt a forgatásaihoz. Ekkor került képbe a floridai Jacksonville, ahol a sok napsütés, az egzotikus táj és a különleges építészeti megoldások mellett a munkaerő is sokkal olcsóbb volt, mint a "Nagy Almában".

A Kalem Studios tette át elsőként a székhelyét 1908-ban, majd a következő tíz évben harminc másik filmgyártó követte őket.

A Kalem Studios az első jacksonville-i tele alatt 18 filmet forgatott, a település pedig nemsokára megkapta a "világ filmiparának téli fővárosa" címet, és hamarosan turisták ezrei árasztották el, majd gyorsan megjelentek a luxusingatlanok és a felhőkarcolók is. 1914-ben itt kezdődött a kor egyik komikus sztárjának, Oliver "Babe" Hardynak és a némafilmek ikonikus alakjainak, köztük Rudolph Valentinónak, Lionel és Ethel Barrymore-nak, valamint Mary Pickfordnak is a karrierje.

A Kalem Studios székháza Jacksonville-ben. Ez a filmstúdió készítette többek között az első Ben-Hur filmet, valamint a Dr. Jeckyll és Mr. Hyde első adaptációját is Forrás: floridamemory.com

Ebben az évben indította el Joseph Engel a Metro Studiót, amely később egy másik produkciós vállalattal összeolvadva, Metro-Goldwyn-Mayer (MGM) néven vált ismertté. Jacksonville-ben 1917-ig több mint 300, zömében némafilm készült. A város úttörőnek számított abban is, hogy elsőként forgattak filmeket kifejezetten az ország feketebörű lakosainak.

Kezdetben a politikai környezet kedvezett a filmiparnak, és az 1901-es nagy tűzvész után Jacksonville tárt karokkal fogadta az érkező filmstúdiókat. A tűzben a város 2386 épülete semmisült meg és 10 ezren váltak hajléktalanná, így a városban nagyon sokan abban bíztak, hogy a filmipar segítségével fognak talpra állni a tűzvész után.

A stúdiók és a város közötti kapcsolat az elején felhőtlen volt, de 1915 környékén sok minden megváltozott, és bizony nem pozitív irányba.

Jacksonville az 1901-es nagy tűzvész után Forrás: Wikimedia Commons

Abban az évben választották újra Jacksonville-ben a filmipar lelkes támogatójának tartott J.E.T. Bowden polgármestert, aki mellett felsorakoztak a stúdiók és a kor híres színészei is. Időközben azonban nagyon megromlott a kapcsolat Jacksonville lakossága és a stúdiók között. Az elmérgesedő helyzeten még az egyébként népszerű Bowden sem tudott segíteni, csupán néhány évvel elodázta a filmipar eltűnését.

1917-ben Észak-Floridában mutatkoztak a jelei annak, hogy a filmipar új paradicsomában nincs minden rendben. Jacksonville lakossága meglehetősen konzervatív volt a 20. század elején, és egyre több embernek nem tetszett, hogy hétköznapjaikat folyamatosan megzavarják a filmforgatások, és ennek egy idő után hangot is adtak.

A helyieket kifejezetten irritálta a sztárok és a filmes elit szokásosnak egyáltalán nem nevezhető élete, és kicsapongásaikat is rossz szemmel nézték. A filmesek gondolkodás nélkül meghúzták a tűzjelzőt, ha éppen kiérkező tűzoltókocsikat kellett filmre venni. Máskor - a film részeként - anélkül hajtottak kocsival a folyóba, hogy előzetesen a helybélieket értesítették volna a forgatásról. Vasárnaponként bosszantották leginkább a helyieket, amikor mindenki templomban volt, és ezt kihasználva a stábok ellepték az üres utcákat. Mivel ekkoriban még nem voltak légkondicionáló berendezések, ezért a templomok ablakai nyitva voltak, és a külső zavaró zaj beszűrődött.

A "The Gulf Between" film elkészítéséhez használt stúdió. Ez volt az első színesfilm. Forrás: floridamemory.com

Ekkoriban Jacksonville már nem függött annyira a filmipartól, mint az 1900-as évek kezdetén. A városban komoly biztosítási és bankszektor épült ki, emellett pedig megjelent az Edison Trust is Floridában, így utolérte a filmeseket az, ami elől elmenekültek New Yorkból. Los Angeles viszont ekkor kapott észbe, és elkezdte átcsábítani a filmstúdiókat. A legerősebb ígéret az volt, hogy Kaliforniában senki nem fog beleszólni a munkájukba, és szabadon dolgozhatnak.

Végül az pecsételte meg Jacksonville filmiparát, hogy John Wellborn Martin 1917-ben legyőzte Bowdent a polgármester-választáson, ráadásul Martin azzal kampányolt, hogy megígérte: ha nyer, akkor leszámol a helyi filmiparral.

Végül a kegyelemdöfést "majdnem Hollywood" az 1918-as influenzajárvánnyal kapta, amelynek nyomán hosszú ideig üresen tátongtak a mozik a floridai városban. Ekkor vált teljesen egyértelművé a filmesek, producerek és stúdiók számára, hogy bizony innen menni kell, hiszen az átköltözés Los Angelesbe sokkal több előnnyel jár, mint ha még tovább maradnak Floridában. És ekkor lett, és azóta is maradt Hollywood az amerikai filmipar központja.