Kaderják Péter a 20. Országos Környezetvédelmi Találkozó gálavacsorájának megnyitóján elmondta, hogy a következő európai uniós költségvetési időszakban legalább
a költségvetés 25 százalékát a klímavédelemhez kapcsolódó energetikai, vízgazdálkodási, közlekedési és más programokra kell majd fordítani,
ezért nemcsak a klímavédelem, hanem a gazdaság területén is adottak a fejlődési lehetőségek.
Azt is mondta, annak érdekében, hogy a magyar vállalkozások környezetvédelemben megszerzett tudása exportálható legyen, az ITM még tavaly megalakította a Nyugat-Balkáni Zöld Alapot, amelynek pályázatai a következő hetekben fognak megjelenni.
A pályázatok célja a környezetvédelem területén aktív vállalkozók sikeres működésének támogatása a régióban
- mondta az államtitkár.
A klímapolitikáért felelős államtitkár elmondta, hogy a kormány tavaly decemberben eldöntötte, hogy csatlakozik ahhoz az európai kezdeményezéshez, amely szeretné elérni, hogy 2050-re létrejöjjön a világ első klímasemleges kontinense, ezért
2020 január 8-án már el is fogadta azokat az energia- és klímastratégiai dokumentumokat, amelyek kijelölik a célhoz vezető utat.
Tájékoztatása szerint a program egyebek között tartalmazza azt a célt, hogy 2030-ra 40 százalékkal csökkentse Magyarország az üvegházhatású gázkibocsátást, és emelje a megújuló energiaforrások alkalmazását. Kaderják Péter kiemelte, hogy az ITM gazdaságfejlesztési elképzelései szerint a magyar gazdasági növekedésnek a jövőben három fő jellemzővel kell rendelkeznie: legyen magyar, hi-tech és zöld. Mint mondta, a klímavédelem és a gazdaságfejlesztés nem egymással ellentétes, hanem két egymást erősítő folyamat.