Nem veszít a lendületéből a hazai kiskereskedelem:
2019. január-december között élelmiszerkategóriákra 2000 milliárd forintot költöttünk, ami 7 százalékos értékbeli növekedés 2018-hoz képest.
Értékben változatlan a top kategóriák sorrendje: vezet a feldolgozott hús, a sör és a sajt; az utóbbi két kategória átlagon felül nőtt. Egyik évről a másikra megduplázta értékbeli forgalmát a probiotikus tejital (102%), ám az ízesített tejek közel 90 százalékos értékbeli forgalomnövekedése is figyelemre méltó. A két említett kategória eladásai mennyiségben a másfélszeresére nőttek.
Az értékesített élelmiszerek 70 százaléka gyártói márkás.
A háztartási vegyi áruk és testápolási termékek növekedési üteme elmarad az élelmiszerekétől, hat százalékos.
Ez a piac 470 milliárd forintos értékbeli forgalmat jelent.
A mennyiségi eladás stagnált. A lista élén továbbra is a mosószer áll, közvetlenül mögötte következik a vécépapír és az öblítő. Az arcmaszkok és háztartási tisztító kendők lendülete továbbra is kitart, az előbbiek értékbeli forgalma közel 40 százalékkal nőtt. Mennyiségben a háztartási tisztító kendők emelkednek ki a Nielsen által regisztrált kategóriák közül (35%), de egyötödével több fogyott az arcmaszkokból és arcápolási termékekből is.
Minden öt forintból négyet gyártói márkára költenek a magyarok; a sajátmárkás termékek, hasonlóan a 2018-as adatokhoz, az értékbeli forgalom 18 százalékát teszik ki.
A magyar fogyasztók bizalma alulról súrolja az európai átlagot (86 pont), 78 ponton állt 2019 végén. A fogyasztók közel harmada jó/kiváló költési hajlandóságot mutat
– mondta Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen ügyvezető igazgatója.
Hosszú negyedévek óta kitart a hazai kiskereskedelem lendülete: ez a szektor rendre Európa élbolyában végez.
A hazai kiskereskedelemben több mint 17.000 kereskedelmi egység működik. Ami a csatornák értékbeli összforgalomből kivett részesedését illeti, 27 százalékkal a diszkont őrzi vezető szerepét a bolttípusok között.