Az év végére eltűnik a polcokról a trappista sajtok nagy része

Vágólapra másolva!

Várhatóan 2020 végére eltűnik majd a ma ismert trappista sajtok jó része a boltok polcairól. Az év végén ugyanis már életbe léphet az a szabálymódosítás, melynek értelmében a trappista sajt előállításához sokkal szigorúbb kritériumoknak kell megfelelniük a gyártóknak, mint azt sokan manapság teszik.

Origo

Vágólapra másolva!

élelmiszer Nébih gazdaság trappista sajt változás

A Pénzcentrum szakértőket kérdezett a trappista sajt magyarországi jövőjéről, az árak várható alakulásáról, valamint arról is hogyan lehet megugrani a magasabb minőségi elvárás követelményeit.

A trappisták ügyében az egyik legfontosabb megállapítás, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ) I. és II. kötetében egészen más rajzolódik ki trappista és trappista sajtról. Az MÉ I. kötete ugyanis nagyon kevéssé szabályozza azt, hogy milyen sajtterméket lehet trappista sajtként eladni. A II. kötet ezzel szemben már nagyon precíz követelményeket állít a trappista sajt elkészítése elé, ám ezeket a gyártóknak csak akkor kell betartaniuk, ha "megkülönböztetett jelzéssel" illetik termékük.

Azaz "minőségi"; "hosszú érlelésűnek" nevezik.

Érthetően az MÉ II. kötetében leírt kritériumrendszernek már csak jóval minőségibb termékek tudnak megfelelni, amiknek az áruk is természetüknél fogva magasabb, hiszen a gyártásuk is drágább. Nem véletlen tehát, hogy "minőségi" trappistát sem a hazai, sem a külföldi gyártók nem igen gyártanak:

jelenleg a vállalkozók szinte egyáltalán nem élnek a minőségi megkülönböztető jelző használatának lehetőségével, ugyanis ha jelző nélkül csak a trappista sajt megnevezést használják, akkor az MÉ I. kötetének előírásai alapján tudnak gyártani.

Ez kevésbé szigorú, és nincs benne minimum érlelési idő így a gyártó számára könnyebb az előírásoknak való megfelelés, ugyanakkor a hazai piacon megjelenő termékek meglehetősen heterogének" - válaszolta korábban a portál megkeresésére a Nébih.

A kettős szabályozás kapcsán a kérdés tehát már csak az maradt, hogy miért nem csak és kizárólag azokat a sajtkészítményeket lehet trappista sajtnak hívni Magyarországon, ami az MÉ II. kötetében szereplő kritériumrendszernek megfelel?

A magyar vásárlok kedvenc sajtfélesége a trappista Forrás: Pinterest

Alapjaiban változik meg a trappista sajt

A lap állásfoglalást kért a Nébihtől, hogy tervben van-e az MÉ olyan irányú változtatása, ami feloldaná az évtizedek óta fennálló trappista-polémiát.

A hazai piacon található trappista sajtok élelmiszerbiztonsági szempontból mind megfelelőek, érzékszervi minőségük azonban tág határok között mozog.

Ilyen jellegű vásárlói reklamációk érkeztek már hivatalunkhoz is. Jellemzően a túl puha (nehezen reszelhető) állományt, az üres ízt és az erjedési lyukak hiányát szokták kifogásolni
- mondta el a témával kapcsolatban a Nébih.

A hatóság ezen felül pedig arra is rámutatott, hogy éppen a "tág minőségi határ között mozgás" miatt szükségessé vált az MÉ módosítása a trappista kapcsán.

Tekintettel arra a jogos fogyasztói igényre, hogy a magyar fogyasztók körében a legelterjedtebbnek tekintett sajtféleség állandó minőségű legyen, az Agrárminisztérium irányítása alatt működő Magyar Élelmiszerkönyv Szakbizottság 2019-ben kiegészítette a MÉ I. kötet 1-3/51-1 számú előírását a trappista sajtra vonatkozó fejezettel.

A leírás a fizikai-kémiai paraméterek meghatározásán túl magába foglalja a sajtok alakjának és az elvárt érzékszervi tulajdonságoknak a meghatározását is
- tájékoztatott a Nébih.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogyha az új szabályozás hatályba lép, akkor trappista sajtnak már csak azokat a sajtokat lehet nevezni, amit ma nagyjából az MÉ. II. kötete tartalmaz elvárás szinten a "különleges" trappista sajtokkal szemben.

Az MÉ I. kötetének trappista fejezetének új módosításítása tehát magában fogja foglalni a jelenlegi MÉ II.-ben szereplő kritériumok jelentős részét.

Mit tartalmaz az első leírás?

Az MÉ I. kötete így fogalmaz trappista téren - tejből, valamint engedélyezett összetevőkből vagy azok egy részéből, a jellegének megfelelő kultúra hozzáadásával, enzimes alvasztással, a tejfehérje részleges vagy teljes koagulálásával, savóelvonással - membrán szeparációs technológiával gyártott sajt esetén permeátum elvonással - előállított szilárd vagy fél-szilárd termék, amelyben a savófehérje-kazein arány nem haladja meg a tejben lévőt, és amelyet rövidebb-hosszabb ideig érlelnek. A gyártóknak tehát óriási a mozgástere abban, hogy jelenleg milyen sajtot neveznek trappistának.

A fentiekkel szemben az MÉ. II. kötetében a következő kritériumok szerepelnek:

a Trappista sajt tehéntejből, tejsavbaktérium-színtenyészet és alvasztóenzim, esetleg kalcium-klorid, kálium- vagy nátrium-nitrát és természetes színezék hozzáadásával készített, sózott, érlelt, jellegzetes érzékszervi tulajdonságú, oltós alvasztású, félkemény, erjedési lyukas sajt.

Az ilyen sajtoknak a következő kritériumoknak kell megfelelniük:

A kéreg jól gondozott, sima, színe aranysárga esetleg aranybarna, enyhén zsíros vagy nyirkos tapintású;
Fóliába vagy paraffinba csomagolt, egész sajt: korong vagy hasáb alakú, az alap- és fedőlapja sík, oldalfelülete enyhén kidomborodó, a fólia vagy paraffin sértetlen, egyenletesen simul a sajt felületére;
A sajttészta egyenletesen halvány- vagy szalmasárga színű, a metszéslapon egyenletes eloszlásban nagyszámú kis- és közepes méretű röglyuk látható;
Jól vágható, rugalmas, hajlítható, szájban elomló (állomány);
Jellegzetes, enyhén aromás, idegen szagtól mentes (szag);
Jellegzetesen zamatos, enyhén savanykás, kellemesen sós, telt, idegen íztől mentes (íz).

Látható tehát, hogy az MÉ módosítása után a magyar vásárlók egy sokkal jobb, állandóbb minőségű sajttal találkozhatnak majd a boltokban.

Már egy éve sincs hátra a mai trappisták többségének

A Nébih arról tájékoztatta a portált, hogy

2020 év végére várható a módosítás hatálybalépése.

Ha tehát minden a tervek szerint halad, akkor 2021-ben már magasabb minőségű trappista sajtokkal találkozhatnak a hazai vásárlók.

Az új szabályozással kapcsolatban persze adódik a kérdés, mi lesz azzal a temérdek termékkel, amit bár ma trappistaként árulnak, de várhatóan 2020. végétől már nem felelnének meg az új követelményeknek?

A módosítás hatálybalépését követően csak azt a sajtot lehet majd Trappistának hívni, amely megfelel az MÉ I. kötetébe beemelt kritériumoknak.

Az előállítók számára továbbra is adott lesz a lehetősége annak, hogy bármilyen - akár alacsonyabb árfekvésű - a trappistától eltérő paraméterekkel rendelkező oltós alvasztású érlelt sajtokat gyártsanak, de ezeket csak olyan megnevezéssel hozhatják forgalomba ami nem utal - a fogyasztó számára félrevezető módon - Trappistára.

Mindez persze nem azt jelenti, hogy jó minőségű trappista sajtot ne lehetne már ma is vásárolni a boltokban. Vannak ugyanis gyártók, akik jelengleg is készítenek minőségi trappistát, igaz, e termékek kilós ára inkább 2 000 - 2 500 forintos áron mozog. A jövő tehát ebbe az irányba halad, a kérdés már csak az, hogy a vásárlók a szabályozás után mégis milyen áron fognak hozzájutni kedvencükhöz?

Hogyan alakulhat a jövőben a trappista ára?

Magyarországon az értékesített trappista sajtok 80 százalékát akció keretein belül értékesítik. Ez óriási volument jelent. Mindez azért van így, mert a kereskedelmi láncok vásárlócsalogató volumen termékként kezelik a magyar trappista sajtot.

Így azonban az emberek fejében az a kép él, hogy a trappista kilónkénti ára 1 300 - 1 600 forint, ez azonban normál fogyasztói áron inkább 2 000 forint vagy még több.

Az akciós és a normál fogyasztói ár közötti nagy különbség nincs jó hatással a trappista sajt normál, tervezhető, kiszámítható és folyamatos értékesítésére.

A jövőben hosszú távon mindenki, így a fogyasztók is jobban járnának, ha az akciós és a normál árak közelítenének egymáshoz

- mondta el a portának, az Alföldi Tej Kft. sajtgyártó-üzem munkatársai.

A cég egyik szakembere úgy vélekedett, hogy a jogszabály módosítás következtében nem fognak szükségszerűen kilőni a trappista árak Magyarországon, miközben általában véve az új szabályozásnak köszönhetően jobb lesz a sajtok minősége.