A tengeri jármű több mint egy évig sodródott az óceánokon és a tengereken, hatalmas távolságokra eljutva. A magányos odüsszeának az Egyesült Királyságnál pusztító Dennis nevű vihar vetett véget, amely partra sodorta a kis halászfalu, Ballycotton partjainál, az Ír-sziget délkeleti térségében:
A helyi tanács által kirendelt szakértők, valamint az ír parti őrség munkatársai és az írországi hajóroncsok ügyeivel foglalkozó hivatalnokok közösen alakítják ki az álláspontot arról, mit is kellene tenni a váratlan látogatóval. Egy vonatkozó 1993-as ír jogszabály alapján a hajó ügyeiben mostantól Írország tengerhajózási minisztere illetékes.
A jármű a legnagyobb "szellemhajó", amelyet az elmúlt száz évben a viharok partra sodortak Írországnál
- írja egy ír lap.
A szellemhajók világának egyáltalán nem áldozott le a nagy tengeri kalandozások, felfedezések korszakának lezárultával. A teherszállító hajók, illetve az olajtankerek, a legkülönbözőbb okokból válhatnak kísérteties, úszó mementókká. Egy, a Vörös-tengert környezeti katasztrófával fenyegető, óriási, elhagyatott olajtankerről az Origo ebben a cikkében írt. A 2008-as nagy gazdasági válság után Szingapúrnál kialakult szellemhajó-flottát pedig az alábbi cikkben mutatta be:
Megnyugtató, hogy környezetvédelmi szakértők egyelőre nem találtak arra utaló nyomokat, hogy a roncsolódott, leromlott állapotú hajó szennyezné környezetét, vagy abból valamilyen anyag szivárogna - igaz, megközelíteni az M/V Altát egyelőre csak apály idején tudják. Cork megye vezetése felkért egy erre a szakterületre szakosodott vállalkozást, hogy jussanak fel a hajóra, és mérjék fel, milyen kockázatokat hordoz magában a titokzatos utazáson részt vett Alta. Az olaj, vagy más vegyi, szennyező anyagok jelenlétéből fakadó kockázatok kiértékelését kell elvégeznie a szakértő csapatnak - írja a Guardian.
De hogyan lett szellemhajó az Altából?
A 77 méter hosszú Alta 1976-ban épült, Tanzánia zászlaja alatt kezdte meg karrierjét, majd 2017-ben tulajdonosváltás történt. 2018-ban Görögországból indult el Haitira. Ezen az úton történt a baj: a hajó szeptemberben a Bermuda-szigetek térségében haladt, a Bermudáktól délkeletre mintegy 1380 mérföldnyire (2200 kilométer), amikor elment az áram, a hajó berendezései, és lényegében annak egésze, irányíthatatlanná vált. Az amerikai parti őrség végül filmbe illő, helikopteres akcióval mentette ki a hajó 10 fős legénységét, akik akkor már 20 napja hánykolódtak a járművel a vizeken, mivel a hajó javítását nem tudták elvégezni. A legénység tagjait Puerto Ricóra vitték.
A hajó innentől szinte köddé vált a vizeken.
Az Alta ugyan felbukkant egy guyanai hajóeltérítésről szóló hírben, de sorsa lényegében ismeretlenné vált, egészen 2019 augusztusáig - illetőleg szeptemberig -, amikor egy brit haditengerészeti hajó észlelte az Atlanti-óceánon, Afrika partjainál, amint irányítás nélkül sodródik.
A Golf-áramlatnak, valamint az Atlanti-óceán északi részein uralkodó időjárási viszonyoknak köszönhetően, a hajó kelet felé sodródott. Egy tengerhajózási szakértő szerint egy ilyen "utazás", több ezer tengeri mérföldön át, az áramlatok modellezésével önmagában nem szokatlan. Jelentősége van annak, hogy a jármű a Bermudáknál hibásodott meg, ha ugyanis nem így történik, hanem az Egyenlítőtől délre, akkor valószínűleg valahol Dél-Afrikában fut zátonyra.
Az viszont nem hétköznapi, hogy a hajó "túlélte" az utat, és végül a Dennis névre keresztelt vihar az ír szikláknak csapta - a magukra hagyatottan sodródó hajók ugyanis általában előbb-utóbb elsüllyednek.
A sérült vagy léket kapott hajókért jellemzően a hajók tulajdonosainak kell vállalni a felelősséget és a teendőket, és ellátni az azokkal kapcsolatos feladatokat, írja a BBC. Ezt mondja ki az úgynevezett Nairobi Konvenció is, mely a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (az ENSZ illetékes szakszerve) jelzése szerint, 2015-ben hatályba lépett.
Ettől azonban most eltérés lehet, nem pusztán a vonatkozó ír szabály miatt, hanem azért is, mert ha a sérült hajó veszélyt jelent a normál hajózásra, a helyi hatóságoknak kötelességük kezelni a helyzetet, azaz akár a hajó kivonásával is helyreállítani a biztonságos vízi közlekedését.
Az Alta persze már parton van, de esetében annyival nehezebb a helyzet, hogy - jelzi a BBC -
tisztázatlan, ki a tulajdonosa, és igazából azt sem tudni, mi volt a rakománya, amivel Haitibe kellett volna eljutnia.
Cork megyében úgy látják, nem lenne értelme megvárni, amíg ezek kiderülnek, mert bár a hajón látható külsérülés nincs, a környezetre attól még veszélyt jelent. Másfelől viszont szólnak érvek a kivárás mellett is, amíg a tulajdonos nyomára akadnak. A zátonyon veszteglő szellemhajó kiemelése ugyanis rendkívül drága lenne, és ezt a megye nem szívesen vállalná magára.
Elhagyatott hajók persze nem mindig sodródnak magányosan a vizeken, legtöbbje egy kikötőben, vagy ahhoz közel lehorgonyozva várja sorsát. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet csak abból az okból mintegy 400 hajót tart nyilván, amelyről azért távozott a legénység, mert nem kapták meg fizetésüket az őket alkalmazóktól.