Közel száz éves a magyar élelmiszeripar legrégebbi márkáinak egyike, a Medve sajt. Hosszú története során azon kevés termékek egyikévé vált, amire családok, emberek is úgy tekintenek, mint a mindennapok természetes része. A termék csaknem matuzsálemi korával és a XX. század fordulópontjaihoz köthető történetével azonban talán kevesebben vannak tisztában az idén 90 éves márkának.
A sajt története régen, még a XIX. század közepén vette kezdetét. A termelést a két világháború között elindító cég alapítója ugyanis az 1868 óta sajtgyártással foglalkozó svájci Stauffer-család volt.
A família egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkező tagja Stauffer Frigyes, aki sajtmesterként volt ismert otthonában, 1890 körül érkezett Magyarországra a csábító iparfejlesztési törvények hatására.
Az olcsó import sajtok miatt akkorra tetszhalott állapotba került magyar sajtipar többek között ennek a döntésnek köszönhetően vált jelentős nemzetközi sikertörténetté pár év alatt.
Több éves helykeresés után üzemének – fiaival együttműködésben – végül Répcelakon találta meg otthonát, ahol
1908-ban hivatalosan is megalakult a Stauffer és Fiai Közkereseti Társaság.
Fő tevékenységi körként a sajt és vajkészítést jelölték meg. 1923-ban már olyan tőkeerősek voltak, hogy napi 10 000 liter tejet dolgoztak fel. A volumenre jellemző, hogy ez bőven elegendő lenne egy manapság is használt, közepes méretű (18 tonnás) tejgyűjtő tartályautó megtöltéséhez. Ekkor a Stauffer-gyár a dunántúli régió domináns vásárlója volt, három megye csaknem teljes tejhozamát dolgozta fel.
A képen a Stauffer Frigyes által megalapított sajtgyár reklámplakátja látható:
Az üzlet az igazi lendületet mégis akkor kapta, amikor Stauffer Frigyes megvette Svájcból az ömlesztett sajtok gyártási technológiáját, és
1930-ban megjelentek az első Medvék.
Az úgynevezett dobozsajt ekkor Európában már több helyen is elterjedt volt, ám hosszú múltra nem tekintett vissza, hiszen a gyártást 1911-ben kezdték meg az alpesi országban. Átütő innovációnak számított, hogy hosszabb ideig tárolható – és így jobban szállítható -, illetve könnyebben adagolható volt, mint korábban bármi más a sajtok piacán. 1924-ben a Tejgazdasági Szemle című szaklap részletesen foglalkozott az innovációval: „A dobozsajt a legújabb idők terméke... Mint bármilyen más terméknél, a dobozsajtkészitésnél is fontos, hogy a nyersanyag kifogástalan minőségű legyen, különben a kész termék nem lesz jó."
Legendák születtek arról, miért lett "Medve" a sajt
Arról, hogy miért pont a „Medve" elnevezés jelent meg 1930 májusában az új terméken, arról több legenda is tartja magát. A legvalószínűbb, hogy miután a sajtkészítő mester a svájci Bern kantonjából származott, így az otthona, a tartományi címerállatát választotta jelképnek a csomagolásra. A megjelenésről szinte azonnal ráragadt az elnevezés magára a termékre is.Az újdonság nem csak a hazai vásárlók tetszését nyerte el, de hamar népszerűvé vált külföldön, sőt, a tengerentúlon is. Szállítottak többek között Németországba, Lengyelországba, Angliába, Ausztriába, Franciaországba, az Egyesült Államokba és Kanadába a sajtból.
A siker olyan nagy volt, hogy a 1930-as években az üzem termékeinek több mint 10 százalékát külföldre szállították.
A gazdasági világválság később a Medvét is elérte, de a márka továbbra is népszerű maradt.
A sajtmester azonban ezen is úrra tudott lenni, és 1937-ben már napi 50.000 liter tejet dolgozott fel, melyhez öt megyéből vásárolták az alapanyagot. Ekkoriban éves exporttevékenysége olyan szintre futott fel, ami konkurált a fiatal Lettország teljes sajtkivitelével.
A II. világháború alatt több csapás is érte a családot. Frigyes elhunyt, a gyárat hadiüzemmé nyilvánították. A család 1945-ban el is hagyta az országot.
Az üzemet végül a háború után 1948-ban államosították.
Ezt követően rendre megjelentek olyan hírek, miszerint hamarosan újra kapható lesz a népszerű és kiváló minőségéről ismert Medve sajt.
A márkanév védettsége miatt 1958-ban azonban alternatív néven, „Mackó" változatban került vissza a polcokra.
Bár a terméket a kezdetektől kör alakú dobozban, cikkelyekre osztva árulták, mégis ráragadt a „kockasajt" elnevezés. Ez többek között annak magyarázata, hogy a szocialista országokban a tejipar gyártott négyzet alakú ömlesztett sajtot is, ami megalapozta a köznyelvi elnevezés terjedését. Ezek csak részleteikben hasonlítottak a magas minőségű, nagylyukú sajtból készülő Medvére.
1968-ban a Ludas Matyi vicclap számolt be arról, hogy a gyártásért felelő szekértők négyszögletűvé alakították a csomagolást, ám csak azt. A sajtok megtartották a körcikkformájukat. Így viszont elég furcsa megoldás jött létre, hiszen a sajtocskák lötyögtek saját dobozukban.
Ez az év azonban nem csak erről lett nevezetes a sajt történetében. Az 1967-es bejelentést követő évben ugyanis újból megjelent az üzletek polcain a minőségi ömlesztett dobozos sajt az eredeti, Medve nevén. Ezen a változaton azonban már csak a négy lábon álló medve ábrázolás maradt meg. A Stauffer-gyárhoz köthető ST védjegyet felváltotta az azonos, de ellentétes irányba álló medve logó. Ezek után a következő innováció az 1980-as években érte a márkát, amikor nyolcszögletű változatban lett kapható a termék.
A répcelaki gyár 1955-től a Vas megyei Tejipari Vállat üzemegysége volt, amelyet 1993-tól önálló részvénytársaságként működött 1995-ig, amikor is a Pannontej Rt. vásárolta meg, amely Savencia Fromage & Dairy Hungary Zrt. néven a mai napig Répcelakon gyártja a kördobozos Medve sajtokat.
A Medve – vagy ideiglenes nevén Mackó - sajt a népszerűségének köszönhetően mélyen beépült a hazai ételkultúrába. Az 1930-as években voltak, akik a karácsonyfára aggatták, fogyókúrás receptek jelentek meg azzal, az 1960-as években pedig a horgászok is ajánlották csali alapanyagként.
Idén a termék a hőskort idézi: a Medve sajt ugyanis – márciusban, limitált kiadásként - az ikonikus, klasszikus csomagolásában jelenik meg az üzletek polcain.