Meglepetést okozott az Európai Központi Bank

The European Central Bank (ECB) is pictured prior to the press conference following the meeting of the Governing Council in Frankfurt/Main, on January 19, 2017. / AFP PHOTO / Daniel ROLAND

A várakozásoktól eltérően nem csökkentette a kamatrátáit az Európai Központi Bank. Ezzel szemben viszont célzott élénkítéseket jelentettek be, amelyek egyszerre biztosítanák a pénzügyi rendszer stabilitását, illetve támogatnák a reálgazdaságot.

Az Európai Központi Bank (EKB) nem változtatott a mínusz 0,50 százalékos irányadó kamatrátáján, azonban bejelentette, egyes célzott intézkedésekkel biztosítani kívánják a pénzügyi rendszer likviditását, illetve ösztönözni szeretnék a reálgazdaságba irányuló hitelezést.

A kamatvágás hiánya azonban sokakat megelepetésként érhetett, mivel a piac igen erőteljesen elkezdett beárazni egy csökkentést,

miután az amerikai Fed és a Bank of England is ehhez az eszközhöz nyúlt a koronavírus-járvány hatásainak enyhítése érdekében.

Célzott intézkedések

Ennek eléréséhez az eurójegybank igen kedvezményes kondíciók mellett elindítja az eszközfedezetű hitelezési programjának újabb körét (TLTRO III). Ezzel együtt a jegybank újabb 120 milliárd eurós eszközvásárlási programot indít az év végéig.

A közlemény kiemelte, az EKB Kormányzótanácsa addig hatályban fogja tartani az eszközvásárlási programot, ameddig csak szükséges az alkalmazkodó monetáris politika fenntartása.

A kamatcsökkentés elmaradását a közlemény azzal indokolja, hogy a jegybank most arra számít, hogy a kamatszintek csökkentésére addig nem lesz szükség, ameddig a térség inflációs kilátásai nem kezdenek el erőteljesen konvergálni az EKB célja felé – ez a 2 százalékhoz közeli, de az alatti szint volna.

Célzott intézkedésekkel támogatná a gazdaságot az eurójegybank Forrás: AFP/Arne Dedert

A kamatdöntésről szóló sajtóközleményt követően pedig az EKB kiadott egy olyan közleményt is, amely arról szól, a jegybank (felügyeleti szervként) határozott időre lazít a bankok számára előírt tőke- és működési követelményeken.

Romló kilátások

A kamatdöntést követő sajtótájékoztatón Christina Lagarde, az EKB elnöke jelezte, a régió gazdasági kilátásai rövid távon jelentősen leromlottak. Ennek következtében a jegybank ma úgy számol, hogy

idén az eurózóna reál GDP-je mindössze 0,8 százalékkal bővül majd, majd 2021-ben 1,3 százalékos, 2022-ben pedig 1,4 százalékos lehet a növekedés.

Az idei évben az első félév különösen gyenge lehet, majd az EKB enyhe javulást vár a második félévben.

A jegybank külön kiemelte, hogy más egyéb kockázatok mellett a koroanvírus-járvány hatásai különösen súlyosan érintik az euróövezet növekedési kilátásait.

Christine Lagarde a fiskális eszközök bevetésének fontosságát hangsúlyozta Forrás: AFP/Elmar Kremser/Sven Simon

Ezzel párhuzamosan Lagarde közölte, az EKB gyorsbecslése alapján az euróövezeti infláció mindössze 1,2 százalékos volt idén februárban, szemben a januári 1,4 százalékkal. Hozzátette, az olajár zuhanása miatt várható, hogy az infláció lényegesen csökkenni fog a következő hónapokban, távolodva ezzel az EKB hivatalos céljától. A friss prognózis szerint idén az éves infláció 1,1 százalékos lehet, míg 2021-re 1,4 százalékos, 2022-re pedig 1,6 százalékos inflációt vár a központi bank.

Végül Lagarde hangsúlyozta, jelenleg ambiciózus és összehangolt fiskális intézkedésekre van szükség a térségben annak érdekében,

hogy hatékonyan meg lehessen állítani a kockázatok negatív hatásainak eszkalálódását. Kiemelte, az EKB üdvözli a kormányok eddig bejelentett fiskális támogató lépéseit.