Koronakötvény kibocsátását tervezik az eurózónában

Sokáig épült, sokan tüntettek ellene: Európai Központi Bank

Az eurózóna „koronakötvényeket" bocsáthat ki, hogy így kezelje a járvány okozta pénzügyi sokkot az eurózónában.

A kibocsátáshoz széles körű egyetértésre van szükség, többek között természetesen Németország csatlakozására is. Ugyanakkor az együttes cselekvésre még az euróövezet válsága idején sem volt hajlandóság a német fél részéről, emeli ki a vg.hu.

Az európai országok sorban jelentik be kiadási csomagjaikat a járvány drámai gazdasági hatásainak kivédésére. A GDP arányában nézve Hollandiában eddig közel 2,5 százalékos a tervezett stimulus mértéke, ez számít a legmagasabbnak, Belgiumban 0,2 százalék körül mozog, ami az alacsonyabb mutatók közé tartozik a bruttó hazai összetermékhez viszonyítva.

Az egyes országok erőfeszítései mellett az Európai Központi Bank (EKB) rekord-kötvényvásárlásokkal segíti a harcot, a recsegő-ropogó eurózónában egyre erősödnek a hangok, hogy együttes pénzügyi erőfeszítésre is szükség lesz. A Reuters új felmérésében részt vevő közgazdászok háromnegyede szerint a világgazdaság máris recesszióban van, és egyes elemzőházak – mint a Capital Economics – úgy vélik,

az idei visszaesés nagyobb lesz, mint a globális pénzügyi krízis idején.

Nem véletlenül erősödött a vélemény, hogy Európának még annál is nagyobb stabilizációs erőfeszítésre lesz szüksége, mint az eurózóna válsága során. Akkor, 2012-ben dolgozták ki a gazdasági sokkok kivédésére az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM), amelynek mérlegfőösszege 2008 végén meghaladta a 800 milliárd eurót.

Az EKB frankfurti épülete Forrás: Bánlaki D. Stella

Elsőként Giuseppe Conte olasz miniszterelnök – aki a világ legszorongatottabb országának élén áll – sürgette, hogy az eurózóna nyúljon a közös forráshoz.

Olaszországban a koronavírus már másfélszer annyi áldozatot szedett, mint Kínában, ahonnan a járvány indult.

Az Európai Bizottságnál Conte felhívása nyitott fülekre talált. „Vizsgálunk minden eszközt, és bármit, ami segít, felhasználunk – mondta Ursula von der Leyen, a testület német elnöke a Deutschlandfunk rádiónak. – Ez a koronakötvényekre is vonatkozik, ha segítenek, és helyesen strukturáltak, használni fogjuk őket." Még tovább vitte a gondolatot Paolo Gentiloni, az EU olasz pénzügyi biztosa, aki a RAI Radio 1-nek azt mondta: a koronakötvényeket egy pénzügyi intézménynek kell kibocsátania, és erre az ESM a legalkalmasabb.

A közös európai fellépést szorgalmazza Carlos Costa is, a portugál jegybank kormányzója, az EKB kormányzótanácsának volt tagja. A Reutersnek eljuttatott kommentárjában Costa amellett érvel, hogy a koronakötvények kibocsátásával féken lehetne tartani az euróövezet adósságállományának végzetes elszabadulását. Erre azért van szükség, mert az Európai Bizotsság nemrégiben arról hozott döntést, hogy az idei évre jóval lazábban kezelik a költségvetési fegyelmet, nem csak az övezeti országokra, hanem a tagállamokra vonatkozóan is. Anélkül, hogy annak igényét feladnák, az EU megengedi a tagállomoknak az idei évre való eltérését az egyébként megkövetelt költségvetési fegyelemtől, hogy

a kormányok szabadabban hozhassanak gazdaságélénkítő döntéseket a vírus hatásai miatt.

Ezek viszont minden bizonnyal növelni fogják az államok adósságát, amit a kötvényvásárlással ellensúlyozni lehet az eurózónában.

Az európai gazdasági megroppanás nagyságára egyelőre csak becslések vannak, igaz, ezek időről időre a korábbiaknál kedvezőtlenebb adatokat közölnek. Mindenesetre az európai járványhelyzet romlását látva, az EKB a múlt hét második felében rekordösszeggel, 750 milliárd euróval növelte kötvényvásárlási programjának keretét. Így az már eléri az 1100 millárd eurót 2020-ra.