Így változtathat a mindennapi munkavégzésen a koronavírus

Koronavírus, Ausztria
Following a decision by the Austrian health authorities, the body temperature of passengers on direct inbound flights from China will now be measured at Vienna International Airport with respect to coronavirus. 09 February 2020, Vienna, Austria. - 20160209_PD16258 (Photo credit should read "HELMUT FOHRINGER/APA-PictureDesk via AFP")
Vágólapra másolva!
Az elmúlt napokban Európában is radikálisan megváltozott a járványügyi helyzet a COVID-19 vírus okozta megbetegedések számának ugrásszerű megnövekedésével, ami egy sor jogi kapcsolódású, ugyanakkor gazdasági természetű, vagy mindennapi pénzügyeket érintő kérdést is felvet.
Vágólapra másolva!

Az Orbán és Perlaki Ügyvédi Társulás (OPL) már most kap olyan kérdéseket, hogy visszamondhatók-e előre lefoglalt utak, szállítmányok vagy hogyan szállítsunk most Észak-Olaszországba - derül ki közleményükből.

Amíg nincs kihirdetett veszélyhelyzet vagy egy olyan közigazgatási határozat, ami a magánjogi viszonyokat felfüggesztené, addig egy utazás visszamondásánál a rendes utazási feltételek érvényesek.

Azon az alapon, hogy a betegség megjelent ott is és így már nem akarunk elutazni Thaiföldre, az utazásszervező nem fogja visszafizetni a pénzünket - hívják fel a figyelmet az irodánál.

A félelem tehát nem írja felül a szerződéses viszonyokat.

Kutyát sétáltató szájmaszkos lány Budapest belvárosában Fotó: Szabó Gábor - Origo

Vis major-e a koronavírus?

Sokan kérdezik, hogy vajon a koronavírus valamiféle vis major helyzet-e a szerződések teljesítése kapcsán. A magyar jog a vis maiort külön fogalomként nem ismeri, helyette a szerződés teljesítése előli mentesülési okként azt vizsgálja, hogy az adott körülményt a felek mennyire láthatták előre, és mennyire tudták azt befolyásolni. Itt nagyon fontos, hogy például ma, vagy 3 hónappal ezelőtt kötöttük-e a szerződésünket.

Három hónapja nem volt előrelátható a vírus megjelenése, ma viszont már az.

Így mindenképp legyen erre szerződéses rendelkezése a feleknek, hogy ha a járványhelyzet miatt nem tud teljesíteni a fél, akkor hogyan járjanak el. Ne a bíróságon kelljen bizonyítani, hogy ki miről tudott, vagy tudhatott, láthatott előre.

– teszi hozzá Oláh Zsófia, az OPL munkajogi csoportjának vezetője.

A munkajogi és munkavédelmi szabályok csupán annyit írnak elő a munkáltatóknak, hogy egészséges és biztonságos munkafeltételeket kell biztosítaniuk. Ennek biztosítása már teljes mértékben a munkáltatótól függ – tette hozzá a munkajogász.

Otthon lehet-e maradni a munkából megelőző céllal?

Fontos hangsúlyozni, hogy a munkáltatónak nem kötelessége, és nincs is arra lehetősége, hogy megállítson egy járványt. A meghozandó intézkedésnek pedig nagyban függenek attól, hogy egy 3 fős, a külvilággal fizikailag kevéssé érintkező családi kft-ről van-e szó, vagy egy termelő vállalatról, ahol többezer munkavállaló mellett naponta akár többszáz külsős külföldről érkező kamion hajt be áruval vagy áruért.

A munkáltató egyik legfontosabb feladata a megfelelő tájékoztatás: például milyen utazásokat kell bejelentenie a munkavállalónak, milyen tünetek esetén forduljon orvoshoz.

Ugyanígy javasolt a fizikai munkavédelmi eszközök beszerzése is. Ezekhez társul, hogy a munkavállalók figyelmét mindenképp érdemes felhívni a helyes kézmosás, fertőtlenítés vagy a maszkok használatának helyes szabályaira, valamint érdemes folyamatos kapcsolatban lenni a Nemzeti Népegészségügyi Központtal, valamint az üzemorvossal, és velük a teendőkről kommunikálni.

Az állam és a munkáltatók is új szabályokat vezethetnek be a vírus továbbterjedésének megakadályozására Forrás: APA-PictureDesk/HELMUT FOHRINGER / APA / picturedesk.com/Helmut Fohringer

A munkavállaló jelenleg nem teheti meg jogszerűen, hogy azért nem megy be dolgozni, mert fél a vírustól.

A munkavállaló csak szűk körben köteles megtagadni vagy tagadhatja meg a munkáltató utasítását. Előbbire példa, ha azzal mások egészségét súlyosan veszélyeztetné, például ha észak-olaszországi síelésből hazajött munkavállaló influenzaszerű tüneteket produkál, de a munkáltató ragaszkodik hozzá, hogy bemenjen dolgozni.

A távolról dolgozás egy lehetséges megoldás lehet például a lappangási időszakra, de csak a munkavállalók kisebb részénél. Egy szalag melletti munkás, illetve pincér, nővér például nem tudja hazavinni a munkáját.

Ha már tünetei vannak a betegnek, munkajogi és nem gazdasági szempontból sokkal egyszerűbb a helyzet. A munkavállalót az orvos kiírja. Amíg azonban nincsenek tünetek, addig marad a szabadságolás. A munkajog szerint a szabadság 7 napjáról rendelkezik a munkavállaló, az összes többi napról a munkáltató dönthet, így ő egyoldalúan kényszerszabadságra küldheti a munkavállalót a vírus lappangási idejére, amit most kb. két hétre tesznek.

Fontos, hogy fizetésnélküli szabadságra egyoldalúan nem küldhető jogszerűen a munkavállaló egy ilyen tünetmentes helyzetben.

Szintén fontos aspektus az adatvédelem is – erősíti meg Móricz Ildikó, adatvédelmi szakértő. Lényeges, hogy az adatvédelmi szabályok nem függesztődnek fel egy járvány idején, így az általános és speciális – egészségügyi tárgyú – adatvédelmi jogszabályok ilyen helyzetben is irányadók. A munkáltatóknak járványhelyzetben némileg szélesebb jogosítványaik vannak: sok ember egészséges munkakörülményeiért felelnek. Így

ideiglenesen elkérhetnek olyan adatokat, amiket alapesetben nem: hova utazott a kolléga, találkozott-e fertőzött beteggel, merre járt az utóbbi időben.

Ezt azonban továbbra is csak szűk körben, csak a feltétlenül szükséges mértékben lehet megtenni, és az adatokat a járvány elmúltával meg kell semmisíteni. Természetesen a munkáltató köteles teljeskörűen tájékoztatni a munkavállalóit arról, hogy a járványügyi helyzetre tekintettel milyen célból, milyen adatokat kezel és esetlegesen kivel oszt meg.

Érdemes lehet a biztosításunkat is átnézni. A legtöbb biztosítás az ilyen helyzetekre nem nyújt fedezetet, de csak idő kérdése, hogy megjelenjenek az ilyen esetekre kifejlesztett biztosítási termékek.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!