A növekedés üteme a legmagasabb volt tavaly február óta. A 945 ezer milliárd forint havi forgalom viszont tavaly március óta a legalacsonyabb, azóta minden hónapban ezer milliárd forint felett volt az üzletek árbevétele.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 4,9 százalékkal nőtt a forgalom. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,7 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 5,6 százalékkal emelkedett.
A tartós fogyasztási cikkeket is árusító nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben összességében 13,8 százalékkal emelkedett a forgalom volumene.
Az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 20,1 százalékkal, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikkboltokban 18,7 százalékkal, a bútort és műszaki cikkeket árusító helyeken 9,7 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint egy éve.
Az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,4 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene, ami május óta legkisebb emelkedés részben amiatt, hogy egy hónap alatt 2,8 százalékos, egy év alatt pedig 13,5 százalékos volt az áremelkedés.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 27 százalékkal emelkedtek.
Az országos kiskereskedelmi forgalom 46 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 17 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára elmondta, hogy tavaly az uniós tagállamok közül Magyarországon nőtt a második legnagyobb mértékben a kiskereskedelmi forgalom.
Éves összesítésben az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma újabb csúcsot hozva 12 250 milliárd forintot tett ki 2019-ben. Az elmúlt esztendőben esett meg először, hogy az éves mutató az üzemanyag-forgalom nélkül is meghaladta a 10 ezer milliárd forintot – tette hozzá.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője elmondta, hogy a minden ágazatban jelentkező munkaerőhiány miatt a bérek növekedési üteme idén ismét meghaladhatja a várakozásokat, ami a fogyasztás, valamint a kiskereskedelmi forgalom még gyorsabb növekedését eredményezheti, és dinamikusan folytatódhat a magyar háztartások fogyasztási szintjének felzárkózása az európai átlagszínvonalhoz.
A koronavírus átmenetileg átrendezheti az eladásokat, a hirtelen felvásárlások hatására az élelmiszerüzletek forgalma február végén-március elején kiemelkedő növekedést mutathatott,
azonban a felhalmozott készletek miatt a következő hónapokban lassulhat az értékesítés; ezzel szemben a többi kategóriában az óvatosság miatt átmenetileg lassulhat a forgalom növekedése, azonban a járvány csillapodása után a háztartások pótolhatják az elhalasztott vásárlásokat.