A kanadai DeepGreen Metals nevű vállalat finanszírozta kutatás nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a mélytengeri bányászat gyökeresen átalakíthatja, és át is kell hogy alakítsa az iparágat. Ennek a munka készítői szerint két fő oka van.
Az egyik, hogy az elektromos eszközökhöz szükséges akkumulátorok fémeit - például a kobaltot - jóval környezetkímélőbben lehet kinyerni a tengerből, mint a szárazföldön. Újonnan induló bányászati projekteknél
akár 70 százalékkal kevesebb szén-dioxid kibocsátással lehet számolni, ha a tevékenységet a tenger alatt végzik,
és 90 százalékot elérő mértékben csökkenhet a kén-oxidok valamint a különböző nitrogén-oxidok kibocsátása is. Utóbbiak egyébként a tengerhajózáshoz kapcsolódó fő légszennyező anyagok, hiszen a bányákban kitermelt nyersanyagok gyakran óriási tengeri távolságokat megtéve jutnak el felhasználási helyükre.
Az óceánok mélyének kitermelése jelentősen csökkentené a föld igénybe vételét és az erdők irtását is, amik a mostani hagyományos bányászati tevékenység velejárói.
A cég másik fontos szempontja, hogy a tengerek talajszerkezete közel végtelen mennyiségben rejti magában a mostani technológiák számára nélkülözhetetlen fémeket. Az USA Földtani Intézetének adatai alapján, ez nem megalapozatlan állítás: a Föld felszínének ugyanis több mint a fele mélytengeri vizekben van, és ezekben több kobalt, nikkel, réz, mangán és ritkaföldfémfélék rejlenek, mint az összes szárazföldi tartalék együttvéve.
A cég szerint pedig ezek a víz alatti lerakódások majdnem 100 százalékban hasznosíthatók, és nem tartalmaznak mérgező összetevőket. Ez pedig a felszínen nem mindig igaz. Például egyes kongói réz- és kobaltbányákban időnként radioaktív kőzetek is a felszínre kerülnek, ilyenkor sokszor ideiglenesen a munkát is le kell állítani a telephelyeken.
A DeepGreen már több éve végez elemzéseket a tengerfenéken folytatható tevékenységekkel kapcsolatban. Azt állítják, a mintegy 100 elkészült tanulmány és hatásvizsgálat révén
hamarosan radikális változásokat hozó, tudományos igényű, integrált mélytengeri programot mutatnak be kezdeményezéseik alátámasztására.
A cég azt ígéri, egyáltalán nem szándékoznak tenger alatti fúrásokat vagy robbantásokat végezni. Pusztán az óceánok felszíne alatt néhány száz méterre húzódó lerakódásokat emelnék ki, a környezetet nem terhelő megoldásokkal.
A vállalat vezérigazgatója szerint, a mélyben található "fémcsomók" jelenthetik a megoldást az elektromos eszközök gyártásában, ugyanakkor ezek nélkül véleményük szerint más, szárazföldi források kiaknázása nem fenntartható a jövőben.
A tengerbiológiával foglalkozó tudósokat egyelőre azonban nem győzték meg maradéktalanul ezek a koncepciók.
Többen tartanak attól, hogy ez a tevékenység a törékeny mélytengeri ökoszisztéma tönkretételéhez vezethet, ami kihatással lenne az óceáonok más térségeire, vízrétegeire is.
Egy angol nyelvű rövid videó a tengeri kitermelésről:
Az Európai Unióban két éve fogalmaztak meg ajánlást a tagországok számára a tengerek mélyének bányászati tiltására, mivel az illetékes szervek úgy ítélték meg, nem áll rendelkezésre elég hatástanulmány a várható környezeti vonatkozások felmérésére.
Röviddel ezután egy nemzetközi kutatócsoport közzétett egy feltételrendszert az ENSZ illetékes szervezete számára, amelynek az a célja, hogy elősegítse a biológiai sokféleség megőrzését a mélytengeri bányászattal szemben. Az International Seabed Authority azóta 29 engedélyt adott ki országok és vállalatok számára nemzetközi vizeken folytatható mélytengeri kutatásokra, idézi fel a Mining.com.