A Bónusz Brigád az amerikai Groupon cég üzleti modelljét alkalmazza, a közösségi vásárlás első magyar képviselője és legsikeresebb üzleti szereplője, az elmúlt 10 év során összesen 34 milliárd forintot takarított meg vásárlóinak. A cég modellje az egyedüli olyan modell, amellyel partnerei úgy jutnak jelentős hirdetési felülethez – nemcsak a Bónusz Brigád oldalán és hírlevelein keresztül, de a Google, a Facebook és a magyar médiumok hirdetési felületein is –, hogy az nekik egy forintjukba sem kerül, hiszen ők jutalékot csak azon vásárlók után fizetnek, akik ténylegesen igénybe veszik a szolgáltatásukat. A Bónusz Brigád partnerei reklámköltésének túlnyomó részét vállalta át a Bónusz Brigád az elmúlt években, akkor is, ha az ajánlatukra nem érkezett vásárlás. Ez kiemelten igaz a járvány kitörése óta eltelt időszakra.
Az idén 10 éves weboldal korábban csak hagyományosan értékesítő szolgáltatókat – például éttermeket, bárokat, szépségszalonokat, tanfolyamokat, wellness központokat – és élményeket tett elérhetővé az interneten, átalakítva a magyar kiskereskedelmi piac működését. Ezért is nyerte el több alkalommal az év honlapja díjat, Superbrands és Magyar Brands díjazott, valamint Az Év Internetes Kereskedője díj tulajdonosa is.
A koronavírus-járvány azonban rendkívüli helyzetet teremtett a világban és Magyarországon is. Az utazási- és egyéb szolgáltató szektorok bedőlése a Bónusz Brigádot is nehéz helyzetbe hozta.
Mint ismeretes, április első napjaiban a hazai piacvezető közösségi vásárlási oldal kevesebb, mint 100 partnerétől kért türelmet a számlák kifizetésével kapcsolatban. A felháborodott partnerek közül azonban néhányan a médiához fordultak azt híresztelve, hogy a Bónusz Brigád fizetésképtelen. A híresztelés és hangulatkeltés pánikhangulatot eredményezett, amelynek hatására mind a vásárlók, mind a partnerek megrohamozták a céget a bónuszuk visszaváltását, vagy az anyagi követeléseik azonnali kiegyenlítését követelve.
A Bónusz Brigád és a partnerei védelmének érdekében
a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy csődvédelmet kérnek, hiszen ez szükséges ahhoz, hogy a járvány okozta válsághelyzet alatt is folytassa tevékenységét és tartozásait partnerei felé kiegyenlíthesse.
A csődvédelemről azt kell tudni, hogy ha egy gazdálkodó szervezet átmeneti fizetési nehézséggel küzd és hitelezőknek is tartozik, a gazdasági helyzetét tekintve pedig van reális esélye annak, hogy idővel gazdálkodását rendbe tudja hozni és képes lesz tovább működni, indokolt csődvédelmet kérni. A csődeljárás célja, hogy az adós cég a hitelezőivel egyezséget kötve elkerülje fizetésképtelenségét, és tovább tudjon működni, ugyanakkor a hitelezőinek is méltányosabb helyzetet biztosítson ahhoz képest, mintha felszámolási eljárásra kerülne sor.
A közösségi vásárlásra épülő bónuszos/kuponos üzleti modellt már születésekor is a 2008-2009-es gazdasági világválság hívta életre. A jelenlegi válsághelyzetben is várható, hogy képes lesz segíteni a szolgáltatóknak a talpra állásban és a vásárlóknak abban, hogy kedvezőbb áron jussanak hozzá szolgáltatásokhoz, amiket megszoktak és megszerettek.