Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A világ talán legismertebb légihídja Berlin városához köthető: 1948-ban, a szovjetek által blokád alá vont, a háborúban szinte teljesen megsemmisült város nyugati részét, annak kétmillió lakosát, légi úton látták el, amíg Sztálin meghátrálásra nem kényszerült. A berlini léghíd történetét az Origo ebben a cikkében mutatta be.
Városok, sőt, akár országok légi úton való ellátása azonban egyáltalán nem korlátozódik háborús vagy ahhoz hasonló időkre. A légi teherszállítás és a légihíd fogalma között nincs mindig éles határvonal. A kettő közötti különbséget talán leginkább abban lehet megragadni, hogy a légihidakat egy adott veszélyhelyzet felszámolása érdekében, annak körülményei alapján létesítik, és nem kapcsolódik az egyébként esetlegesen meglévő menetrend szerinti forgalomhoz. Ugyanakkor nem korlátozódik csak a teherszállításra, hiszen például légihidakon embereket is menekítenek konfliktuszónákból.
Háborús helyzetben - mutatja be a Rand elemzése az 1991-es Öböl-háború kapcsán a szövetséges műveleteket vizsgálva - a légihidaknak stratégiai jelentősége van, és lényegét tekintve nincs ez másként olyan helyzetben sem, mint a Covid-19 okozta világjárvány. A nemzetközi közlekedés szokott módjának leállásával, a magukat izoláló országok ellátásában, az egészségügyi felszerelések szállításában, most is mind nagyobb szerep jut a légi teherszállításnak - részben azonban különgépeken.
A közelmúltban a 2014-es nyugat-afrikai ebolajárvány idején, majd később a vírus 2017-es újabb felbukkanásakor is alkalmaztak légihidakat a felszerelések és a segélyszállítmányok célba juttatására a járványtól leginkább sújtott országokba, elsősorban Kongóba.
Veszélyhelyzetben elkél a katonás fegyelem is, a NATO-nak például két stratégiai légi szállítási programja is van. A SAC-ban három C17-es Globmasterrel viszik a rakományokat, megosztva a tagországok és a szövetséges országok között a repülési órákat és a költségeket. A SALIS-ban pedig részben bérelt Antonov szállítógépekkel végzik a légi fuvarozásokat a szövetséges bázisokra szerte a világon. Ám most ennek a programnak a támogatásával érkezett nemrég AN-124-es gépek fedélzetén 48 tonna egészségügyi szállítmány Pozsonyba Kínából, majd 45 tonna Bukarestbe Dél-Koreából. Védőmaszkok, 100 ezer védőöltözet: mind a katonai szövetség támogatásával utaztak a járványhelyzet miatt.
A Covid-19 jelentette világjárványban így egyre több figyelmet kap a légi fuvarozás. Például Magyarországra április elejéig bezárólag, csaknem 31 millió maszk, 133 ezer teszt és 152 lélegeztetőgép érkezett, erről a külgazdasági és külügyminiszter a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos tájékoztatóján az Országgyűlés külügyi bizottságában számolt be április 7-én. A szállítmányok jelentős része légi úton érkezett az országba. De a kialakult gyakorlatokat közelebbről szemügyre véve látható, hogy legalább háromféle okból használnak és építenek ki jelenleg is új légihidakat a világon a járvány elleni küzdelemben.
Állampolgárok kimentése:
Még mindig nem fejeződött be az egyes országok állampolgárainak hazaszállítása a járványtól sújtott régiókból. Magyarország például nemrég már hazahozta a visszautazni szándékozókat az USA-ból. De Új-Delhi például most indít majd egy katonai szállítógépet egy különleges orvosi csapattal a fedélzeten azért, hogy kimenekítsék az Iránban rekedt állampolgáraikat. Németország és Franciaország pedig április elején menekített ki 637 európai állampolgárt Nigériából, előzetes diplomáciai egyeztetéseket követően. A nyugat-afrikai országban egyelőre április 23-ig szólóan hirdették ki a beutazási korlátozásokat a járvány miatt.
Az egészségügyi ellátórendszer tehermentesítése:
"Ne a lélegeztetőgépet vigyük a beteghez, hanem a beteget a géphez" - fogalmazta meg két tekintélyes orvos a Wall Street Journal oldalán megjelent véleménycikkében azt, ami egyébként számos helyen gyakorlattá vált. Ahol nagyon súlyos a helyzet, ott nagyon nagy terhelést kap az egészségügy, ezért szükséges a járványgörbe laposítása. Ahogy az Origo megírta, az észak-olaszországi egészségügyi létesítmények túlterheltsége miatt a német légierő koronavírusos olasz betegeket vitt német intézményekbe. Továbbá március vége után, április első napjaiban újabb felkérést kapott a Brit Királyi Légierő is, hogy az A400M típusú óriási szállítógépén súlyosabb állapotú Covid-19 betegeket vigyen egy aberdeeni kórház intenzív osztályára.
Légihidak az egészségügyi és a védőeszközök szállításáért:
A tudósításokban talán a legtöbb figyelmet a légi teherforgalom növekedése, ezen belül is az egészségügyi szállítmányok célba juttatása kapja. Ez kétségtelenül a járvány elleni erőfeszítések egyik kritikus vetülete a sokból, hiszen az időtényező kulcsfontosságú lehet tesztek, védőfelszerelések, vagy akár csak fertőtlenítők szállításakor. Nagy légikikötők - például az Egyesült Arab Emírségekben - váltak utasforgalmiból teherszállítási csomópontokká, hogy a fontos felszerelések órákon belül eljuthassanak a világ minden tájára. Ugyanakkor az egészségügyi támogató szállítmányok gyakran orvosok, illetve egészségügyi szakemberek társaságában utaznak. A Covid-19 járvány miatt ugyanis több példa volt már arra, hogy más országok egészségügyi dolgozói nyújtanak segítséget a vírus elleni küzdelemben külföldön - ilyen esetekben általában szintén légihíd igénybe vételével jutnak el a célba.
Az biztos, hogy míg a világ elsősorban az utasszállító repülőgépek földön maradásáról szerzett eddig több információt - a gépek pihentetéséről ebben a cikkében írt részletesen az Origo -, addig a légi teherfuvarozás világa valósággal felbolydult. A Bloomberg szerint nagyon erős verseny alakult ki ezen a piacon, nem kevés bizonytalansággal, és elszabaduló repülőgép bérleti díjakkal.
Ez pedig a beszámolók szerint elsősorban a sürgős orvosi, egészségügyi szállítmányok okán, az egyre fontosabb légihidakkal magyarázható.
Ez különösen figyelemre méltó akkor, amikor az iparág szereplői arról számolnak be, hogy a szállítási költségek csökkentek februárban. Egy iparági jelentés szerint pedig 1,4 százalékkal mérséklődött 2019-hez képest a cargo-tonnakilométer is (a szállított tonnáknak a szállítási távolság kilométereivel való szorzata, jellemzően ezt adják meg azokra a rakományokra is, melyeket kísérő nélkül szállítanak a levegőben). A Statista nemrég publikált grafikonján azt látni (dollár / kilogrammban megadva), hogy az átlagos teherszállítási díjak hogyan változtak a járvány kitörése óta február végéig, egyes nagy csomópontok között a világon:
Most azonban trendforduló zajlik.
Gépeinket kevesebb mint 300 ezer dollárért adtuk bérbe négy-hat héttel korábban, ám most néhány nap alatt 600 és 800 ezer dollárra nőtt a bérlési költség"
- mondta április első napjaiban egy hongkongi fuvarozó, a Pacific Air vezetője. Az árak szinte óráról órára változnak, teszi hozzá a cégvezető, utalva arra az őrületes keresletnövekedésre, ami a piacon tapasztalható.
Sok nagy légitársaság - a Korean Air, a Cathay Pacific vagy épp az American Airlines - egyébként most ki nem használt utasszállítóik csomagterével szállítanak, sőt, egyes esetekben az utaskabinban (erre itt a szakmai szövetség ajánlása). De a beszámolók szerint akkora igény van a légihidak fenntartására, hogy még így is nehezen tartják azokkal a lépést.
Egyes adatok szerint csak március utolsó hetében 10 százalékkal nőtt a szállított rakományok mennyisége.
Ehhez képest április elején így álltak a világ országai légi teherszállítási kapacitásaikkal a hagyományos teherszállítás, valamint a légihidak kiszolgálására (a vörös szín a teljes állást/elérhetetlenséget jelöli, a lila a rendelkezésre állást, a többi szín pedig valamilyen átmenetet):
A Business Insider azt mutatta be, hogy egyes amerikai légicégeknek lényegében gyorsan bele kell tanulniuk ebbe a tevékenységbe, vagy évtizedek után kell újra feleleveníteniük azt. A Flightradar pedig külön cikket szentelt annak, milyen kreatívan oldják meg egyes légitársaságok a hívójeleik átstrukturálásával azt, hogy egyébként utasok szállítására használt gépeik teherszállítást teljesítő gépekként jelenjenek meg a rendszerben.
A friss adatokból az a kép rajzolódik ki, hogy a személyszállítás leállásával a légi forgalom mind nagyobb hányadát teszi ki a teherszállítás, illetve a légihidak kiszolgálása.
Elegendő csak friss példákat említeni a nagyságrendek érzékeltetésére: Izrael és Kína megállapodtak arról, hogy az El Al légitársaság 11 gépes légihidat létesít Kínába, ahonnan a kijelölt gépekből naponta kettő, várhatóan egy héten át hordja majd az egészségügyi felszereléseket a közel-keleti országba.
Az indiai média pedig arról számol be, indiai gyógyszergyártó vállalatok gyakorolnak nyomást a kormányra azért, hogy minél hamarabb állapodjon meg Pekinggel állandó légihíd létesítésről a súlyos betegek kezelésekor használt hidroxiklorokin alapanyagainak szállítására. Svájcba pedig 10 géppel szállítják folyamatosan az egészségügyi felszereléseket Kínából április folyamán. Az Airbus egy modern A350-es tesztgéppel szállt be az arcmaszkok szállításába Európa országaiba.
Magyarországra is folyamatosan érkeznek a szállítmányok
Folyamatosan érkeznek Magyarországra is az egészségügyi szállítmányok a légihidaknak köszönhetően. A Kínából érkező, teljesen feltöltött gépek egy része már elhozta értékes rakományát, és ahogy arról az Origo március végén kormányzati közlések alapján beszámolt, a következő hetekben újabb légi szállítmányok érkeznek.A légihidak üzemeltetésében jelentős könnyítést hozott, hogy az utóbbi napokban-hetekben egyszerűsítettek az ügyletekre vonatkozó szabályokon. Például az EU-ban ideiglenesen nem kell adót vagy vámot fizetni még a fejlődő országokból behozott orvostechnikai eszközökre sem, melyek a Covid-19 járvány elleni védekezés miatt kerülnek be a tagországokba, illetve az Egyesült Királyságba. A Nemzetközi Légi Teherszállítási Szövetség (TIACA) a World Custumos Organization nevű nemzetközi vámügyi szervezettel együttműködve adott ki segédanyagot a Covid-19 vírus kapcsán kritikusnak minősülő egészségügyi szállítmányok egységes osztályozásáról.
Egyes iparági szereplők azt állítják, a teherfuvarozásban szállított áruk mennyisége összességében azért még így sem éri el a járvány előtti mennyiséget. A TIACA egyik képviselője szerint a szállítást végző cégeknek most különösen rugalmasnak kell lenniük, ugyanakkor problémát okoz az, hogy a feladatok nem egyenletesen oszlanak el: egyes társaságok alig győzik a munkát, míg más cégek gépei kihasználatlanul állnak.
Bárhogy is, a teherszállításon belül most egyre nagyobb hangsúlyt kap az orvosi és egészségügyi eszközök fuvarozása.
Ezek kereskedelme amúgy 597 milliárd dolláros üzletet képvisel globálisan,
melyek egyre jelentősebb hányada most, a járvány miatt, légihídon jut el célállomására.
