Így védekezik Magyarország a koronavírus-járvány ellen

Budapest, 2020. április 6. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök bejelentést tesz Budapesten 2020. április 6-án. A kormányfő mögött Varga Mihály pénzügyminiszter és Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter (b-j). A cél az, hogy amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, annyi munkahelyet hozzunk létre. "Nehéz időket élünk, de láthatják, egyetlen magyar sincs egyedül; sikerülni fog, ha vigyázunk egymásra" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Megjelent a Magyar Közlönyben a miniszterelnök által hétfőn bejelentett költségvetést érintő módosításokról szóló kormányrendelet, amelynek nyomán három új, a koronavírus-járvány elleni védekezést segítő, illetve a járvány gazdasági hatásait orvosló alap jön létre.          

A rendelet szerint a Járvány Elleni Védekezési Alap összesen 633,51 milliárdos forrással indul el. Ez a járvány elleni védekezés központi tartalékának 378 milliárd forintos, a pártok támogatása 50 százalékának átcsoportosításából származó 1,272 milliárd forintos összege mellett 46,941 milliárd forint költségvetési átcsoportosításból, a kiskereskedelmi adóból befolyó 36 milliárd forintból, a pénzintézeti szektor 55 milliárdos hozzájárulásából, a gépjárműadóból a központi költségvetésbe átirányított 34,4 milliárd forintból áll össze, valamint tartalmazza az egészségügyi szakdolgozók és védőnők korábban eldöntött béremelése fedezetére szánt 81,894 milliárd forintot. A rendelet szerint a forrásokból

a járvány elleni védekezés központi tartaléka felülről nyitott, automatikusan túlléphető.

Egészségügyi lépések

A kiadások között szerepel az egészségügyi dolgozók 2020. évi egyszeri,

fejenként 500 ezer forintos bérkiegészítése (összesen 70,6 milliárd forint),

az Operatív Törzs 2020. április 3-ig meghozott döntései szerinti, már teljesített, illetve várható kiadások alapján 380,5 milliárd forint értékben eszközbeszerzések, beruházások, valamint

az egészségügyi szakdolgozók és védőnők korábban eldöntött béremelése (összesen 81,894 milliárd forint).

A munkahelyek megtartása, újak létrehozása

A Magyarország 2020. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló kormányrendelet létrehozza a Gazdaságvédelmi Alapot, ennek forrását a központi intézmények és programok megtakarításai (922,553 milliárd forint), és a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevétele (423,1 milliárd forint) adja, összesen 1345,653 milliárd forint értékben. Az alap kiadásai során a gazdaságvédelmi programok 922,553 milliárd forint értékben szerepelnek, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kiadásai 423,1 milliárd forintot tesznek ki.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök bejelentést tesz Budapesten 2020. április 6-án. A kormányfő mögött Varga Mihály pénzügyminiszter és Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter (b-j). A cél az, hogy amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, annyi munkahelyet hozzunk létre. "Nehéz időket élünk, de láthatják, egyetlen magyar sincs egyedül; sikerülni fog, ha vigyázunk egymásra" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök. Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A gazdaságvédelmi programok között a rendelet a következőket sorolja fel: munkahely-megtartási program, munkahely-teremtési program, kiemelt ágazati programok, vállalkozások finanszírozása, valamint család- és nyugdíjasvédelmi program. Az öt program kiadási előirányzatait a rendelet nem részletezi. A rendelet létrehozza a költségvetésben az Európai Unióból Érkező Járvány Elleni Támogatások Alapját, amelyben jelenleg nem szerepelnek források.

Magyarország történetének legnagyobb gazdaságvédelmi akcióterve

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn jelentette be, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásait ellensúlyozandó gazdaságvédelmi akciótervet három ütemben hajtják végre.

Az első ütemhez tartoztak a tb-járulék-csökkentések, a katásoknak nyújtott segítség és a bankhitelek törlesztésének felfüggesztése. A hétfőn indult második szakasz öt programból áll, az első a munkahelymegőrzésről szól:

rövidített munkavégzés esetén készen állnak arra, hogy átvállalják a munkaadóktól a bérköltségek egy részét.

A család- és nyugdíjasvédelem nevű program részeként

visszaépítik a 13. havi nyugdíjat, négy részletben.

A miniszterelnök közölte: az egyik programpontban az olyan kiemelt nemzetgazdasági ágazatok szerepelnek, amelyeket újra kell most indítani. Ezek közé sorolta a turizmust, az egészségipart, az élelmiszeripart, a mezőgazdaságot, az építőipart, a logisztikát, a közlekedést, valamint a film- és kreatív ipart. Elmondta azt is, hogy a vállalatok finanszírozása érdekében kamat- és garanciatámogatott hiteleket biztosítanak magyar vállalkozásoknak összesen több mint 2000 milliárd forint értékben.

A munkahelyteremtés érdekében pedig beruházásokat fognak támogatni, mintegy 450 milliárd forint értékben - mondta.

A kormányfő közlése szerint az akcióterv három szakasza mindösszesen a nemzeti össztermék, a GDP 18-20 százalékát csoportosítja át, ideértve a jegybank által megindított programokat is, és a módosítások a költségvetési hiányt 1 százalékról 2,7 százalékra emelik.