Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
12 évvel ezelőtt a 2008-as válság idején, a világ még csak ismerkedett az első okostelefonokkal. Az olyan cégek, mint az Airbnb, az Uber vagy a Lyft még sehol sem voltak, és ha valaki azt mondta, „megosztáson alapuló gazdaság" (sharing economy), az emberek többsége valószínűleg értetlenül nézett rá.
Aztán teltek az évek, és a fogalom hatalmas karriert futott be. Ma már több tízezer vállalkozás használja magára a „megosztás" jelzőt, mégpedig a legkülönbözőbb üzleti modellek alkalmazása mellett. Közben az ezzel összefüggő startup világ is felrobbant. Friss vállalkozások tömegei jelentek meg, új technológiákat vezettek be, és sokmilliárd dollárnyi tőkét szívtak fel.
Beköszöntött az unikornisok kora, vagyis azon startupoké, amelyek becsült értéke elérte az 1 milliárd dollárt.
Ma, amikor a világ egy újabb gazdasági válsággal néz szembe, a megosztáson alapuló gazdaság fogalma már jól ismert. Most a kérdés sokkal inkább az: képes lesz-e ez a modell fennmaradni, és mi lesz azokkal a startupokkal, amelyek eddig ugyan szárnyaltak, azonban most hirtelen nagy bajba kerültek.
Nemrég egy elemzés rámutatott, a mostani helyzet egyik legnagyobb előnye az lehet, hogy végre tisztázódik, pontosan mit is kell érteni „megosztás" alatt.
2008-ban ugyanis már működtek olyan, mára elég jól ismert platformok, mint a BlaBlaCar, a Couchsurfing vagy a Zipcar.
A megosztás gondolata eredetileg világos volt. Fölösleges mindenkinek külön tulajdonolnia egy adott (fizikai) árut, ha létezik olyan platform, amelyen keresztül meg lehet osztani egymással ezeket a javakat. Például teljesen fölösleges, hogy minden háztartásban legyen saját autó, amikor azt az autót például csak hétvégenként használják. Ha az adott háztartásnak épp fuvarra van szüksége, egy alkalmazás segítségével könnyedén találhat olyat, akihez csatlakozhat.
Az eredeti gondolat középpontjában nem a profit állt, azonban idővel a megosztás üzleti modellé is fejlődött, és
nem kellett hozzá sok idő, hogy a „megosztás" fogalma puszta marketing szlogenné váljon. Ráadásul egyre világosabbá vált, hogy itt már egyre kevésbé van szó egyáltalán megosztásról.
A Couchsurfing esetében valaki a saját lakásának üresen álló szobáját (vagy akár csak egy kanapét) ajánlott föl. Ezzel szemben az Airbnb már egy teljesen különálló ingatlankiadási üzleti modellé nőtte ki magát. Máshonnan nézve, ha valaki a saját autójával ténylegesen elutazik A pontból B pontba, és engedi, hogy valaki csatlakozzon hozzá, az valóban megosztás. Ha egy Uber sofőr azért lízingel egy autót, hogy lényegében fuvarozási szolgáltatást nyújtson, az már sokkal kevésbé fér bele a hagyományos megosztás eredeti modelljébe.
Innen nézve különösen izgalmas, hogy a koronavírus-járvány hatására az Uber és az Airbnb is érdekes felajánlásokat tett. Az Uber például 10 millió ingyenes utat és kiszállítást kínált fel egészségügyi és kormányzati dolgozóknak, valamint az időseknek és minden olyan szervezetnek, amely valamilyen módon érintett a koronavírus-járvány elleni harcban. Mindezt úgy, hogy márciusban az Uber, és legnagyobb amerikai versenytársa, a Lyft éppen a hagyományos értelemben vett, megszokott fuvarmegosztás lehetőségét függesztette föl a járvány terjedésének megelőzése érdekében.
Közben az Airbnb március végén közölte,
250 millió dollárral segíti azokat a bérbeadókat, akiknek súlyos bevételkiesést jelent, hogy a járvány miatt lényegében leállt a turizmus.
Emellett a vállalat Olaszországban, Nagy-Britanniában és Franciaországban is meghirdetett olyan programokat, melyeken keresztül ingyenes szállást biztosítanak az egészségügyi dolgozóknak.
A mostani válság egyik legizgalmasabb következménye tehát az lehet, hogy a piac és a fogyasztók újraértékelik az egész „megosztáson" alapuló üzleti modellt.
Ez azonban akár komolyabb gondokat is okozhat az óriásoknak. Az Uber és Lyft például már tőzsdére lépett, tehát a részvényeik a nyílt piacon forognak. A tavalyi év egyik legfontosabb tanulsága volt, hogy a startupként csillagászati értékeltségekkel szárnyaló sztárok a tőzsdén már nem biztos, hogy ilyen jól szerepelnek. A startupok esetében ugyanis a befektetett kockázati tőkemennyiség mellett a potenciál és a nem profittermelő tevékenység adja meg elsősorban egy vállalat értékét.
Ha azonban kilép a tőzsdére, és a részvényeivel bárki kereskedhet, akkor a befektetők egy idő után nyereséget várnak ezektől a vállalatoktól.
Az Uber és a Lyft részvényei pedig igencsak megszenvedték az elmúlt hosszú hónapokat, és éppen azért, mert a befektetőknek egyre inkább elegük lett abból, hogy a sztárok nem képesek nyereséget termelni.
Április 15-én az Uber részvényének 2020-as teljesítménye mínusz 10,12 százalékos volt, míg a Lyft esetében még drámaibb, 33,15 százalék fölötti volt a zuhanás. A nagy különbséget részben az indokolhatja, hogy az Uber üzleti modellje sokkal diverzifikáltabb, működtetnek például házhozszállítást is, amire a karantén idején nagy szükség lehet.
Más a helyzet az Airbnb esetében, amely a korábbi tervek szerint idén lépett volna tőzsdére. A járvány gazdasági hatásai akár fel is boríthatják ezt a tervet, egyelőre még nem világos, mit terveznek a cég vezetői. Mindazonáltal április elején már megjelent az a hír, hogy
az Airbnb értéke lecsökkent 26 milliárd dollárra, ahogy a globális turizmus, és ezáltal a rövidtávú lakáskiadás piaca is befagyott. Ez egyébként 16 százalékos csökkenés a legutóbb becsült 31 milliárd dolláros értékhez képest.
Pekingben például január és március között az Airbnb-foglalások száma 96 százalékot zuhant, míg a járvány terjedésének következtében Rómában és Szöulban 41, illetve 46 százalékos volt a visszaesés.
Ha tehát elvonul a járvány, és a világgazdaság elkezd normalizálódni, nagy kérdés lesz, mennyiben változik ezen cégek megítélése, és általában: mi lesz azzal a számos startuppal, amely eddig hatalmas mennyiségben vonzotta magához a tőkét? Átalakulnak-e üzleti modellek, és megváltozik-e a szolgáltatások iránti kereslet? A befektetők vállalnak-e még akkora kockázatot, hogy sok millió dollárt öntenek olyan sztár startupokba, amelyek aztán még hosszú éveken keresztül nem képesek nyereséget termelni? Vagyis elképzelhető, hogy a közeli jövőben teljes iparágak fognak majd átalakulni.
