Megerősítheti az afrikai kalózokat a koronavírus-járvány

This handout picture released by the Spanish Ministry of Defence on September 11, 2011, shows a pirate skiff carrying a French hostage Evelyne Colombo before being borded by the Spanish warship "Galicia" in the Gulf of Aden on September 10, 2011. Troops from the Spanish warship stormed the pirate skiff and rescued the hostage missing from her yacht, the "Tribal Kat," but found no trace of her husband Christian Colombo, the EU anti-piracy mission said. - As a helicopter kept watch overhead, naval commandos in a fast launch fired on the skiff to disable its engine. The boat sank, but the hostage was rescued and seven pirates were arrested unharmed, the Spanish defence ministry said. (Photo by HO / SPANISH MINISTRY OF DEFENCE / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE / MANDATORY CREDIT AFP PHOTO / SPANISH MINISTRY OF DEFENCE / NO ADVERTISING / NO MARKETING CAMPAIGN

A koronavírus-járvány alaposan felforgatja az egész világot, a gazdaság működésétől kezdve az emberek hétköznapi életvitelén át, a társas érintkezésre vonatkozó szabályokig. Hatásai alól nem vonhatják ki magukat azok sem, akik olyan szélsőséges jelenségtől érintettek valamilyen módon, mint a modernkori tengeri kalózkodás. Persze azt itt sem lehet pontosan megjósolni, hogyan hat a járvány a tengeri útonállók tevékenységére. Az azonban biztosnak látszik, hogy a kereskedelmi tengerhajózásban egyes régiókban rövid távon nem növeli a kockázatokat a vírus terjedése, ám hosszabb távon a kalózkodás felerősödésére lehet számítani.

A koronavírus globális terjedése miatt kialakult helyzet, a biztonsági kérdések újraértékelésére, az eddigi gyakorlatok átgondolására kell hogy késztesse a tengerhajózás szektorának szereplőit - hívja fel elemzésében a figyelmet az iparágban működő, kockázatelemzéssel és biztonsági megoldások szállításával foglalkozó Dryad Global nevű vállalat. Nem pusztán arról van szó, hogy a hosszú hetekig a tengeren lévő áruszállító hajók esetében, fokozott kockázatot jelent a vírusfertőzés megjelenése a legénység körében. A tengerhajózás, különösen a teherszállítás világa ugyanis nem működhet úgy a járvány alatt, mint korábban, hiszen a tengeri kalózkodásban is változásokra kell számítani.

A spanyol védelmi minisztérium által közreadott képen egy kalózbárka halad túszával, mielőtt egy spanyol hadihajó feltartóztatta volna az Ádeni-öbölben (2011, illusztráció) Forrás: AFP/Ho

Helyek, ahol nem nő a kockázat

Természetesen nem lehet azt állítani, hogy a Covid-19 vírus egyszerűbbé tette volna a problémák kezelését a tengerhajózás világában. Az ágazatban már jelen lévő biztonsági kockázatok, logisztikai kérdések csak még hangsúlyosabban jelentkeznek a járvány alatt.

A koronavírus például egészen egyedi megvilágításba helyezi a tengerjáró hajók egy részén szolgálatot teljesítő biztonsági személyzet körüli kérdéseket.

A profikból álló fegyveres őrség tagjaira ugyanis alapértelmezésként éppúgy vonatkoznak a járvány miatti, nem teljesen azonos tartalmú utazási korlátozások az országok között, mint a civil közlekedésben résztvevőkre. Ez pedig megnehezíti az ilyen szolgáltatásokat nyújtó cégek felbérelését a tengeri utakra.

Iráni halászokat mentenek ki ausztrál haditengerészek (2014) az Ádeni-öbölben Forrás: AFP/Abis Sarah Williams

A jó hír az - derül ki az elemzők állásfoglalásából -, hogy a világ több, kalózkodástól egyébként sújtott vizein egyelőre nem nőtt a kalózkódás intentzitása. A vállalat kockázetértékelése szerint az Indiai-óceánon, az Ádeni-öbölben (ez a térség a korábban hírhedt szomáliai kalózkodás gócpontja), illetve a Vörös-tengeren áthaladó forgalom esetében, fegyveres biztonsági őrség alkalmazása jelenleg nem indokolt.

Ez pedig nem pusztán a biztonság, hanem a gazdaságosság miatt is fontos, hiszen a tengeri kereskedelemet is erőteljesen sújtják a koronavírus gazdasági hatásai.

Egy ilyen helyzetben pedig az egyébként fontos, de aktuálisan nem feltétlenül szükséges szolgáltatások elhagyásával, sokat tudnak sprórolni a hajóüzemeltetők és szállítmányozók.

Az értékelés szerint az Indiai-óceánon egyelőre alig érzékelhető a világjárvány hatása, és az Ádeni-öbölből idén jelentett, hajókat érintő incidensek egyikéről sem nyert megerősítést, hogy az valóban kalóztámadás lenne. Ugyanakkor az elemzők szerint ez nem azt jelenti, hogy ezekben a térségekben közép- illetve hosszútávon, a kalózkodás gyökeres átalakulására, visszaszorulására kell számítani a Covid-19 fertőzés terjedésével.

Itt kaphat azonnal erőre a kalózkodás

Az elemzők szerint igen valószínű, hogy a kalózkodás Nyugat-Afrika partjainál kap új lendületet a Covid-19 járványhoz kötődően. A térség egy ideje a jelenség új gócpontja lett, a Guineai-öböl globálisan is a legveszélyesebb tengeri régiónak számít. Erről az Origo az alábbi cikkében írt részletesen:

Veszélyes vizeken: új gócpontja van a tengeri kalózkodásnak

A közelmúltban még rendszeresen érkeztek beszámolók vízen elkövetett támadásokról, modern kalózakciókról Kelet-Afrikából és az Indiai-óceánról. A szomáliai partszakaszon aktív fosztogatók rajtaütéseinek eseményeit éppúgy felkapta a világsajtó - sőt, az egyik támadás történetéről még nagy hollywoodi produkció is készült -, ahogy az ázsiai vizeken működő haramiákét.

Úgy tűnik, a koronavírus csak növeli a térség kockázatát. Ahogy ugyanis a vírus mind jobban szétterjed az afrikai kontinens Szaharától délre eső régiójában, úgy a gyakran amúgy is gyenge kormányzatok erőforrásait a vírus elleni küzdelem, és az általában fejletlen egészségügyi ellátórendszer megerősítése köti majd le. Így várhatóan nem tudnak hatékonyan fellépni a kalózok ellen.

A széles körben elterjedő fertőzés akadályozza a biztonsági válaszlépéseket, így nem valószínű, hogy csökkenne a kalózkodásnak számító incidensek száma, sőt, igen valószínű azok átmeneti növekedése is

- írja a helyzetértékelés. Eszerint egyébként Nigéria továbbra is a nyugat-afrikai térség legkritikusabb állama lesz a tengerészeti biztonság szempontjából. Ezen pedig az sem fog változtatni, hogy a járvány miatt visszaeső világkereskedelem miatt, kevesebb hajó halad át a térségen.

Amerikai haditengerészek egy kalózkodás elleni akcióban lefoglalnak egy kábítószer-szállítmányt az Ádeni-öbölben Forrás: Getty Images/U.S. Navy

A Statista összesítéséből látni, hogy 2019-ben a megkísérelt illetve sikeres kalóztámadások közel fele Nyugat-Afrikában történt, és Nigériához köthetően volt a legtöbb ilyen incidens:

Find more statistics at Statista

Az ok, amiért összességében a koronavírus-járvány sem hozza el a modern tengeri kalózkodás végét, merőben gazdasági természetű.

Ahogy az értékelések megjegyzik, a kalózkodással sújtott tengeri régiók - az eddig említettek mellett főként az Ománi-öböl és Ázsiában a Malaka-szoros - egyébként csomópontjai a vizeken bonyolított fekete kereskedelemnek is.

Ahogy pedig a járvány mind jobban érezteti hosszú távú gazdasági hatásait, úgy növekszik majd meg a tiltott tengeri ügyletek száma is.

Az elemzést összeállító vállalatnál most mindenesetre azt ajánlják, fegyveres fedélzeti őrség helyett elsősorban a hajók távoli felügyeletével, nyomon követésével oldják meg az átkeléseket a veszélyzetetett tengeri régiókban. Fegyveres őrséget bérelni csak a kockázat gondos mérlegelése után érdemes.

Azt pedig, hogy pontosan milyen hatással lesz a Covid-19 járvány a tengeri kalózkodás gócponjaira, csakúgy, mint más kérdéseknél, a járvány lefolyásának súlyossága fogja majd eldönteni. Ez azt is meghatározza majd, mennyire mélyülnek tovább azok a fennálló társadalmi-gazdasági problémák ezeken a helyeken, melyek életben tartják a kalózkodás jelenségét.