A vadbanán már időszámításunk előtt 5000 ezer évvel is népszerű ételnek számított, Pápua Új-Guinea szigetén már ekkor az étrend mindennapi része volt a gyümölcs. Ennek köszönhetően a csendes-óceániai régióban terjedt el először, egészen Madagaszkárig elnyúlóan.
A banán először Nagy Sándornak köszönhetően jutott el Európába, időszámításunk előtt 327-ben. Ekkoriban már nemcsak Óceánia sajátja volt a gyümölcs, Indiában és Ázsia trópusi területein is termett.
Az iszlám terjedésével a banán is vándorolt, a Nílus-völgye mellett Palesztina és Észak-Afrika is népszerű termőhely lett az 1500-as évek elejére.
A banán elnevezés is arab eredetű, jelentése: ujj.
A banán történetének egyik legfontosabb ugrása volt, amikor az 1500-as évek elején spanyol telepesek elvitték azt Amerikába. Bár az első floridai próbálkozások sikertelen voltak Észak-Amerikában a viszonylag hideg tél miatt,
a gyümölcs nagyon jól érezte magát Közép- és Dél-Amerikában.
Az USA lakossága a gyümölccsel az 1876-os Világkiállításon találkozott először Philadelphiában.
Mivel a gyümölcs azonnal sikeres lett, sorra jöttek létre a banán termesztésére és importálására szakosodott vállalatok, melyek közül a United Fruit Company később monopóliumra tett szert.
Az említett világkiállításon még Boston Fruit Company néven jelen lévő cég néhány kisebb-nagyobb felvásárlás és egyesülés után United Fruit Company néven vált hírhedtté. A cég még Gabriel García Márquez: Száz év magány című könyvében is megjelenik, mint olyan diktatórikus vállalat, amely kénye-kedve szerint szabja át a tájat, és mely bérgyilkosokat felbérelve győzte meg az ellenálló települések lakosait a banánültetvények fontosságáról.
A gyümölcs olyan népszerű lett az Egyesült Államokban, hogy a United Fruit gyakorlatilag több országot is banántermesztő régióvá formálhatott, amelyből később megszületett a pejoratív értelemmel bíró banánköztársaság kifejezés is.
Banánköztársaságok
Banánköztársaság alatt jellemzően olyan közép-amerikai és karibi országot értünk, amelyek politikailag instabilak, a vezetői (akár diktátorok vagy a kormányzó párt) korruptak, és törvénytelen eszközökkel gyakorolják a hatalmat. Az ebből eredő instabil állapot miatt ezekben az országokban gyakoriak a puccsok és forradalmak. Ilyen országok többek között Guatemala, Honduras, Nicaragua, Costa Rica, Panama, de érintett volt Kuba, Jamaica és Kolumbia is.1946-ra a United Fruit már több mint 4000 négyzetkilométernyi területet birtokolt ezekben az országokban.
A United Fruit Company az 1950-es években az érintett országok exportjának 90 százalékáért felelt, vagyis gyakorlatilag a banánvállalattól függtek a banánköztársaságok, nemcsak gazdaságilag, hanem politikai értelemben is.
Ez azt jelenti, hogy a helyi politikusoknak nagyon szűk mozgástere volt, és bár puccsok és forradalmak mindig voltak, az a United Fruit Company helyzetét érdemben nem befolyásolta.
A United Fruit Companyről emiatt gyakorlatilag kijelenthető, hogy ezt a régiót saját gyarmataként kezelte.
A vállalatóriás azért jó dolgokat is tett: amellett, hogy sok embernek adott munkát, jelentős pénzt fektetett a régió infrastruktúrájának kiépítésébe, és óriási eredményt ért el a növénynemesítés területén. Nekik köszönhető, hogy a ma ismert banán jó áron és jó minőségben elérhető az év 12 hónapjában. Ez a többség által ismert banán az úgynevezett Cavendish-banán,
ami a globális termelés 47 százalékát adja.
A vállalat 1968-ban tulajdonost váltott, és Eli M. Black a vállalat nevét United Brands Companyre cserélte. Ebben az időszakban a vállalat készpénzállománya megcsappant, ráadásul az 1974-ben pusztító Fifi-hurrikán is óriási károkat okozott a régióban, így Black 1975. február 3-án kiugrott a New York-i Pan Am épület 44. emeletéről. A kétes hírnevű céget egy Cincinnati államban található vállalkozás vette át,
és a ma már mindenki által ismert Chiquita névre keresztelték.
Bár a Chiquita azóta konszolidáltabban viselkedik, mint elődszervezetei, így is többször kellett bírságot fizetniük milíciák támogatása, illetve drog- és fegyvercsempészet miatt a 2000-es években is.
A Chiquita jelenleg 70 országban van jelen, és 20 ezer alkalmazottja van. Éves eladásai megközelítik az 1 milliárd dollárt, piaci részesedése az Egyesült Államokban 40 százalék.
2010-re az Egyesült Államok legnépszerűbb gyümölcse lett a banán, az egy főre jutó éves fogyasztás 4,5 kilogramm volt.
Napjainkra a banán a világ legnépszerűbb gyümölcse lett. (Szerk. megjegyzése: kétféle megközelítés létezik, egyes oldalak, listák a paradicsomot is a gyümölcsök közé sorolják. A paradicsom népszerűbb, mint a banán, de a klasszikus megközelítés szerint a paradicsom inkább zöldség, mintsem gyümölcs.)
Banánból 2017-ben 114,13 millió tonna termett, aminek köszönhetően mára a gyümölcs köré egy 25 milliárd dolláros iparág épült.
Viszonyításképp érdemes megemlíteni, hogy 2000-ben az évi termésmennyiség még csak 67 millió tonna volt, tehát fejlődő szektorról beszélünk.
A Bloomberg egyik elemzése egyenesen arra a következtetésre jut, hogy a banán a modern világ első globalizált terméke, és a legnagyobb mennyiségben exportált gyümölcse is egyben.
A FAO statisztikái alapján összesen 19,2 millió tonna banánt exportáltak 2018-ban.
Érdekesség, hogy a legnagyobb banántermelők mennyiségre nem a már említett banánköztársaságok, hanem India (29 millió tonna) és Kína (11 millió tonna), de ezt nem exportálják, nagy részét belföldi fogyasztásra szánják. A harmadik helyen a Fülöp-szigetek áll (7,5 millió tonna), majd Ecuador és Brazília 7-7 millió tonnával.
A kitermelés mennyiségét tekintve a vezető nemzetek közül négy ország lakossága is meghaladja a 100 millió főt (India, Kína, Brazília és a Fülöp-szigetek). Nem meglepő tehát, hogy GDP-arányosan nem ezek az országok a leginkább banánfüggő államok.
A legnagyobb banánexportőrnek Ecuador számít, a globális export harmadát a dél-amerikai ország adja.
Ecuador után a Fülöp-szigetek (13 százalék), Costa Rica (13 százalék), Guatemala (12 százalék) és Kolumbia (10 százalék) következik.
Ország | Export értéke (millió dollár) | Mezőgazdasági term. aránya | Mezőgazdasági export aránya |
Ecuador | 2292,7 | 24% | 47% |
Fülöp-szigetek | 963,4 | 11% | 20% |
Costa Rica | 778,4 | 18% | 20% |
Kolumbia | 715,8 | 4% | 11% |
Guatemala | 611,8 | 17% | 13% |
A legnagyobb banánfelvásárló az Európai Unió 33 százalékkal, az Egyesült Államokba kerül minden negyedik exportbanán, de Oroszország (9 százalék), Japán (6 százalék) és Kína (5 százalék) is a nagyobb felvásárlók közt van.
A piacot jelenleg öt cég uralja: a Chiquita, a Fresh Del Monte, a Dole, a Fyffes és a Noboa. Európa legfőbb ellátója az ír székhelyű Fyffes.
A válasz röviden nagyon egyszerű: a növekvő népesség és annak fogyasztása. Mivel a banán egyszerre nagyon egészséges, hozzáférhető és viszonylag olcsó étel, ezért nemcsak a fejlett,
hanem a fejlődő országokban is rendkívül népszerű.
A Fülöp-szigeteken és Brazíliában a legnagyobb a banánfogyasztás,
itt 60 kg az egy főre jutó éves mennyiség.
Azonban fontos megemlíteni, hogy ez az általunk is fogyasztott Cavendish-banán. Afrika szegényebb régióiban az egyéb típusú, úgynevezett főzőbanánokból Ruandában, Ugandában és Kamerunban akár 200 kilót is elérheti az éves átlagfogyasztás, itt akár a szükséges kalóriabevitel 25 százalékát fedezhetik valamilyen banánféléből.
A banán amellett, hogy finom, ad egyfajta telítettségérzetet és sok energiát. Ezért láz vagy extrém súlyvesztés után is ajánlott fogyasztani. Emellett a banánban rengeteg kálium és magnézium van, gyakorlatilag a vérnyomásra, szívre, csontokra nézve is hasznos a fogyasztása, de más összetevői az emésztésre is jótékony hatással vannak.
Tíz érdekesség a banánról:
Fontos tudni a banánról, hogy bár a világ logisztikája rengeteget változott, fejlődött az elmúlt évszázadban, a gyümölcs kisebb-nagyobb változtatásokkal ugyan, de ugyanazon a bevált csatornákon és csomópontokon jut el a legnagyobb felvásárlókhoz.
A koronavírus előtt a banántermelőknek meg kellett küzdeniük egy másik kórokozóval,
a TR4-gyel, amely gombás fertőzéssel tizedeli a banánültetvényeket.
A TR4-et 20 éve mutatták ki először Tajvanon, majd onnan terjedt át Ázsián, a Közel-Keleten és Afrikán át Közép- és Dél-Amerikára. A TR4 miatt szigorú intézkedéseket vezettek be, hiszen a kórra nincs gyógymód, így a fertőzött területeket fel kell számolni, és el kell hagyni.
A TR4 miatt eleve nehéz helyzetbe került az iparág, azonban a koronavírussal együtt kifejezetten borúlátónak tűnhetnek a kilátások.
Ecuadorban, amely a világ exportjának harmadát adja, a banán értékesebb már, mint az olaj (szó szerint többet ér az alacsony világpiaci ár miatt), ugyanis a banán már az közép-amerikai állam GDP-jének 3 százalékát adta 2019-ben,
összesen 3,2 milliárd dollár értékben.
Mivel az országban a koronavírus is súlyos leállásokat okozott, ezért logisztikai problémák miatt gondot okozott a banán elszállítása. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a járvány a földeken végzett munkát alig érzékelhető mértékben érintette. Ez azt jelenti, hogy a leszedett mennyiség alig jutott el a kikötőkbe, és ott vagy megrohadt, vagy csak rendkívül olcsón lehetett eladni.
Persze ez nem azt jelenti, hogy aggódni kellene a banán miatt, sőt!
A banán a járvány egyik legnépszerűbb terméke. A karantén és a korlátozások miatt az emberek tudatosabban kezdtek el vásárolni, az első negyedévben Európában megugrottak a banáneladások.
Ez alapesetben jó hír lenne a forgalmazóknak, de mivel készletfelhalmozódás van, így kénytelenek több helyen továbbra is nyomott, 2-3 dolláros nagykereskedelmi áron adni a 18 kilogrammos kiszerelést.
A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet és a KSH adatai alapján Magyarország banánimportja – főzőbanán nélkül – 8 százalékkal csökkent 2018 hasonló időszakához képest,
és 37,6 ezer tonnát ért el 2019 január–november között.
A kutatóintézet adatai szerint a Budapesti Nagybani Piacon a banán nagykereskedelmi ára 12 százalékkal, kilogrammonként 380 forintra emelkedett 2019-ben. Az idei év első heteiben már 31 százalékkal magasabb (426 forint/kilogramm) átlagáron értékesítették a banánt, mint egy esztendővel ezelőtt.
A vizsgált üzletláncokban a banán ára átlagosan 490 forint/kilogramm volt 2020 első hat hetében.
A KSH adatai szerint Magyarországon 4,3 kilogramm az egy főre jutó éves banánfogyasztás.
A FAO szerint a világátlag 11,7 kilogramm, a két érték közötti különbséget az adja, hogy Magyarországon sok egyéb honos gyümölcs található, almából például 11,6 kilogramm az éves átlagfogyasztás, de görögdinnyéből is annyit fogyasztunk, mint banánból.
A cikkhez használt források: New York Times, FAO (1,2), Bloomberg, Guinness World Records, World Atlas, Helgi Library, Világgazdaság, KSH, The Bananapolice, The Factsite, Házipatika