A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtök reggel kiadott első becslése szerint márciusban 5,6 százalékkal csökkent az ipari termelés az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az első negyedévben összességében 0,1 százalékkal nagyobb volt a termelés, mint az előző év azonos időszakában.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki a friss adatokkal kapcsolatban, hogy egyedül az élelmiszeripar mutatott gyorsuló növekedést, míg a járműgyártásban jelentős visszaesés volt. Ez nagyjából egybecseng azzal, amit Európa-szerte látni - tette hozzá.
Bár az első két hónap jó ipari teljesítménye némileg ellensúlyozza a márciusi gyengülést, az ipar első negyedéves kibocsátása elmarad az előző negyedévtől. Mindezek alapján az eddigiekkel ellentétben az ING Bank szakértője szerint
3,5 százalék körül alakulhat a GDP-növekedés az első negyedévben.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint ugyanakkor az általa vártnál kisebb volt márciusban az ipar teljesítményének visszaesése, amely egyértelműen a koronavírushoz köthető és különösen nagy szerepe lehetett benne a járműipar leállásának.
Várakozásai szerint áprilisban az ipari teljesítmény ennél jelentősebb éves visszaesést szenved majd el, míg májustól mérséklődik a kibocsátás csökkenésének üteme. Márciusban a legnagyobb problémát vélhetően még az alkatrész- és alapanyagellátás akadozása okozta, a kereslet visszaesése inkább majd áprilistól lesz meghatározó.
Az első negyedévben az ipar növekedési hozzájárulása összességében semleges lehetett.
Várakozásai szerint áprilisban az ipari teljesítmény ennél jelentősebb éves visszaesést szenved majd el, míg májustól ismét kisebb mértékű visszaesés látszik majd az előző év azonos időszakához képest, azonban később nem elképzelhetetlen növekedés sem az elhalasztott fogyasztás bepótlásának köszönhetően.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője megjegyezte, hogy a koronavírus járvány miatti korlátozó intézkedések és egyes ágazatok március végi leállása miatt csökkent az ipari termelés márciusban. Az első negyedévi ipari termelés semleges lehetett a GDP éves változása szempontjából, így 0,4-0,5 százalékponttal csökkentette a GDP negyedéves változását.
Mivel a korlátozások és gyárleállások csak részben érintették a márciusi adatokat, a járvány teljes negatív hatásai az áprilisi számokban lesznek láthatóak, ezért még áprilisban is visszaesés várható.
Fokozott bizonytalanság mellett idén csökkenhet az ipari termelés, jövőre azonban érdemi, akár 8-10 százalékos növekedés is várható.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is azzal indította az MTI-nek küldött kommentárját, hogy jelentős csökkenést eredményezett a magyar iparban a koronavírus-járvány márciusban, de az áprilisi teljesítmény még gyengébb lehet. Márciusban csak a hónap közepétől kezdték beszüntetni a termelést az egyes üzemek, áprilisban viszont már szinte az egész hónapban álltak, így a negyedik hónapban még rosszabb eredményre lehet számítani.
Ugyanakkor a legfrissebb hírek szerint májusban már több üzem, köztük az autógyártók is fokozatosan újraindítják a termelést. Várhatóan májustól már kedvezőbb adatok érkezhetnek az iparból
- tette hozzá a K&H szakértője.
Egyelőre bizonytalan, hogy a leállás után milyen tempóban tud visszakapaszkodni az ipar a járvány előtti szintre. A mostani helyzet szerint az ipari termelésből részlegesen kiesik másfél hónapra jutó gyártás. Németh Dávid szerint a visszaesést tompíthatják a gazdaságvédelmi intézkedések, a kedvezményes hitelprogramok, valamint a gazdaság vártnál gyorsabb talpra állása is.