A világ legmélyebb működő bányája Dél-Afrika aranyban gazdag térségében található: a Mponenggel mindössze egyetlen másik aranybánya, a közelmúltban bezárt TauTona versenyezhet üzemi mélységet tekintve, bár 4 kilométeres üregével, ha hajszállal is, de az előbbi nyerte ezt a különös versenyt.
A Johannesburgtól délnyugatra található telephelyen 1981-ben kezdődött meg a kitermelés, 1986-ban pedig a feldolgozás, és 2027-ig még biztosan folyik majd a munka ott.
A járvány természetesen a bányát üzemeltető vállalatot is komoly kihívás elé állította. A rendkívüli mélység és a hosszú ideig tartó felszínre jutás miatt normál körülmények között a bányászok gyakran éjszakáikat is a mélyben töltik, egymás közelében dolgoznak. Ez most értelemszerűen nem volt járható út, a Mponengben egy időre le is állt a termelés, ahogy a dél-afrikai bányák többségében.
A bánya ugyanakkor még mindig komoly készletekkel rendelkezik. Az adatok szerint 2019-ben 244 ezer uncia aranyat termeltek ki ott, tartalékait tekintve pedig több mint 36 millió tonna érc áll rendelkezésre, 9,54 grammnyi tonnánkénti aranytartalommal, a tavaly év végi adatok szerint. Ez nagyjából 11 millió unciának, illetve nagyjából 344 tonnának felel majd meg, ha sikerül mind a felszínre hozni.
S hogy milyen mélységben zajlik a termelés?
A bányaipari óriásvállalat, az Anglo Gold Ashanti közzétette tavalyi jelentését a bánya működéséről. Eszerint ott több mint 5000, többségében állandó munkavállalót foglalkoztattak, akik együttesen 9,57 millió munkaórát teljesítettek.
Mindezt 3,2-3,8 kilométeres mélységben, ahová a világ leghosszabb felvonója nagyjából 90 perc alatt juttatja le a munkavállalókat, egyszerre 100-120 főt.
A bánya nemrég történt bővítésével elérte a 4 kilométeres mélységet, ide - az utolsó szakaszra - már csak saját lábukon juthatnak le a dolgozók. Az itt található érckészlet alapján ugyanakkor már megvannak a tervek a következő 250-300 méteres mélységi bővítésre, amik alapján elképzelhető, hogy a tervezettnél tovább, 2040-ig is meghosszabbítják a bánya működési idejét.
Ebben a rendkívüli mélységben a hőmérséklet már elviselhetetlen lenne, a kőzetek, a bányajáratok is 60-66 Celsius fokos hőmérsékletűek, ilyen extrém környezetben kellene a munkavállalóknak helyt állniuk. Ez természetesen irreális, ezért az üzemeltető speciális légkeringető rendszert épített ki: külön e célra alkalmazott ventillátorok jeges-sós keverékanyagot juttatnak a bánya levegőjébe, így próbálva 30 Celsius fok környékén megtartani a hőmérsékletet.
A bánya működtetését mindenesetre csak lelassítani tudta a járvány, a munka várhatóan júliusban fokozatosan visszatérhet a normál menetrendre.
A dél-afrikai aranybányák a világ legmélyebbjei közé tartoznak. Ugyanakkor a legmélyebb, ember alkotta mesterséges kürtőt nem itt kell keresni, hanem Oroszországban, Murmanszk térségében. A Kola-félszigeten még a Szovjetunió idejében, az 1970-es években fúrták ki a szupermély járatot, ahol a geológusok ásványi anyagokat, valamint olajat kerestek a mélyben, bár a fúrásnak elsősorban tudományos, és nem gazdasági haszonszerzés volt a célja. A Kola-félsziget szuperüregét végül valamennyivel több mint 12 kilométeres mélységig vitték le, azt elérve viszont olyan technikai nehézségek merültek fel, amik miatt lehetetlenné váltak a további munkálatok.