A testvérek között megszűnhet az ajándékozási és az öröklési illeték

Ha a parlament megszavazza a kormánypártok legújabb közteherviselési elképzelését, az állam nem kér majd sem ajándékozási, sem öröklési illetéket a testvérek közötti vagyonmozgások után.

Május végén került a törvényhozás asztalára az illetékszabályok megváltoztatását indítványozó kormánypárti javaslat. Eszerint a jövőben nem kellene illetéket fizetni a testvérek közötti ajándékozás és öröklés után.

A legfontosabb részletszabály kimondja, hogy az illetékpasszus értelmében azok számítanak testvérnek, akiknek legalább egy közös szülője van.

A mentesség az örökbe fogadott gyermekeknél is ezzel a megkötéssel érvényesülne. Az Országgyűlés támogatása esetén az új kedvezmény már nyáron életbe léphet.

Több tízezer embernek kedvezhet az új szabály, az érintetteknél pedig évente négymilliárd forint maradhat. Tovább csökkennek tehát a családok terhei"

– mondta a Magyar Nemzetnek a pénzügyminiszter helyettese. Tállai András hozzátette: a kormány a válságban sem megszorításokkal, hanem újabb enyhítésekkel szeretné segíteni a családokat.

Tállai András államtitkár felidézte, hogy egy 2010-es szabályváltozás óta szabadon, illeték nélkül mozoghat a vagyon az egyenes ági rokonok között, vagyis fizetési kötelezettség nélkül szállhatnak a családi értékek szülőről gyermekre, nagyszülőről unokára.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára Forrás: MTI/Balogh Zoltán

"Két évvel később határozott úgy a törvényhozás, hogy a mentességet a házastársak ügyeire is kiterjeszti. Az illeték azóta sem ajándékozásnál, sem öröklésnél, sem visszterhes átruházásnál nem jön szóba" – részletezte az államtitkár, majd megjegyezte, hogy az eddigi kedvezményes szabályok évente nagyjából negyvenmilliárd forintot hagynak a családoknál. Mint mondta, ezeket egészítheti ki az új rendelkezés, amely több tízezer testvér helyzetét könnyítheti meg, náluk hagyva – évente – összesen négymilliárd forintot.

"Akadnak olyan ügyletek, vagyonmozgások, amelyeknél az állam akkor cselekszik a leghelyesebben, ha azokba nem szól bele, azok után nem számít fel közterhet. A vagyon családon belüli mozgása éppen ilyen" – fogalmazott Tállai András.

A miniszterhelyettes szerint az illetékmentesség mellett az adórendszer számos eleme védi a családok anyagi helyzetét, óvja vagyonuk biztonságát.

Aki ma dolgozik, annak unió-szerte az egyik legalacsonyabb, csupán 15 százaléknyi személyi jövedelemadóval kell számolnia – kezdte az államtitkár, majd azzal folytatta, hogy

• az első házasságukat megkötők – mintegy állami nászajándékként – összesen hatvanezer forint adókedvezményre szereznek jogot.
• A dolgozó szülők egy gyermek után tízezer, kettő után összesen negyvenezer, három vagy több gyermeknél gyermekenként 33 ezer forint havi kedvezményt érvényesíthetnek.
• A négy- vagy többgyermekes anyáknak élethosszig tartó szja-mentességet garantál a jogszabály.
• A befektetésre szánt családi összegekre eközben jelentős, és ami szintén fontos, adómentes kamatot kínálnak az állampapírok.
• A felhalmozott vagyon átáramlásakor pedig hamarosan már nemcsak az egyenes ági rokonoknak, de a testvéreknek sem kell majd az öröklési és az ajándékozási illetékkel foglalkozniuk.

Tállai András szerint a 2010 óta alakuló adórendszer a társadalom anyagi megerősödését igyekszik segíteni. Mint fogalmazott: "A kormány – elutasítva a balliberális felfogást – még válságidőkben is kedvezményeket alakít ki, s mindenkor nemet mond a lakossági megszorításra."