Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága alkalmasnak találta Virág Barnabást

"Versenyképesség és növekedés" című könyv bemutatója, MNB 2016.02.22.

Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága meghallgatta, majd az azt követő szavazás során alkalmasnak találta Virág Barnabást az MNB alelnöki posztjára. 

A Magyar Nemzet beszámolója szerint Virág Barnabás, aki 2003 óta dolgozik a jegybanknál, mindenekelőtt a magyar gazdaság előtt álló feladatokról beszélt a jelenlegi rendkívüli helyzetben.

A szakember nagyon lényegesnek tartja, hogy milyen állapotban van egy gazdaság, amikor eléri egy válsághelyzet. Ez a magyar gazdaság esetében igen kedvezően alakult, egy felzárkózási pályán, gyors növekedésben lévő gazdaságról volt szó,

ráadásul mindez makrogazdasági egyensúllyal. A jegybank monetáris politikájának legfőbb célja az infláció kezelése: 2017 óta a cél közelében van az adat.

Virág Barnabás, az MNB alelnökjelöltje Fotó: Polyák Attila - Origo

Ilyen környezetben érte a gazdaságot a koronavírus-járvány, a magyar GDP az első negyedévben még két százalékkal növekedett, miközben más európai gazdaságok (például Olaszország) már recesszióba fordultak. A második negyedév már recesszióban telik a jelek szerint, a harmadik negyedévben viszont már megindulhat a kilábalás.

Összehangolt gazdaságpolitika

A jelenlegi válsághelyzetben felértékelődtek a gazdaságpolitikai döntések, minden eddiginél fontosabb a kormány és a jegybank politikájának összehangolása. A jegybank célzott lépésekkel stabilizálta a pénzügyi helyzetet, és további lépésekkel elősegíti a növekedés újraindulását. Ennek a továbbiakban is kiemelt szerepe lesz Virág Barnabás szerint, így a második félévtől forrástöbblet alakulhat ki a vállalkozásoknál.

Új normák

Mire számíthatunk a következő években? A járvány vélhetően nemcsak néhány negyedévről fog szólni, hanem hatásaival akár többéves távon is számolni kell a jegybanknak: a pénzügyi rendszer stabilitása különleges figyelmet igényel, emellett az infláció is igen változékony lehet (az olajárak hol összeomlanak, hol felszaladnak, az élelmiszerárak is változékonyak), mindazonáltal az alapvető inflációs trendben lassulás várható, amit a ma reggeli adat is mutat.

Középtávon is fel kell készülni arra, hogy a növekedési többlet fenntartásához is új normákra lesz szükség a gazdaságpolitikában, miután az eddigiekhez képest más területek fejlődhetnek gyorsabban (például digitalizáció előretörése, zöldmegoldások). A monetáris politika célja továbbra is az árstabilitás megőrzése lesz, emellett a kormányzat adósságkezelésének támogatása.

Erős keresletnövekedés volt a gazdaságban

Virág Barnabás a bizottság tagjainak kérdéseire válaszolva elmondta, hogy az EU-forrásoknak fontos szerepük volt a beruházások finanszírozásában, de ez megegyezett a környező országok hasonló folyamataival. Lényeges kérdés lesz, hogy a működőtőke-vonzó képességét megtartja-e a magyar gazdaság, ráadásul ezen belül kiemelt, hogy a jövő technológiája érkezzen.

Arra a kérdésre, hogy túlfűtött volt-e a gazdaság, Virág Barna azt válaszolta, hogy abból a szempontból semmiképpen, hogy nem nőtt a költségvetési hiány, a folyó fizetési mérleg egyensúlyban van, miközben a beruházási ráta magas volt. Erős keresletnövekedés volt a gazdaságban, melyhez alkalmazkodott a kínálati oldal, és elértük a kvázi teljes foglalkoztatottságot.

Most 2020-ban rendkívüli helyzetben vagyunk: az EKB szerint az eurózónában 5-12 százalék közti visszaesés lehet, ez is mutatja, milyen nagy a bizonytalansági tényező. Így logikus, hogy a magyar gazdaság várható növekedési adatát sem lehet pontosan becsülni, így jelentős eltérések lehetnek a becslésekben,

Virág Barna azonban bízik a V-alakú, gyors kilábalásban, ebben a legnagyobb szerepe a beruházásoknak lehet.

A forint árfolyamára vonatkozó kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az ideális árfolyam az, ami hozzájárul az inflációs célkitűzés teljesüléséhez. A régióban, elsősorban az önálló valutával rendelkező visegrádi országokban, idén a forintéhoz hasonlóan alakult a valuták euróhoz képesti árfolyama.