Nehéz lenne az Egyesült Arab Emírségekre úgy tekinteni, mint kiterjedt, jelentős mezőgazdasági műveléssel bíró országra. A döntően forró klíma, a szárazság, a nyári időszakban a sivatagos területeken nem egyszer 50 Celsius fokot elérő hőmérséklet mellett, továbbra is igen valószínűtlennek tűnik az, hogy az ország területét hamarosan ellepik a gazdagon termő földek.
Márpedig, úgy tűnik, ha kiterjedt gazdálkodás folytatására nem is, de az élelmiszerimporttól való jelentős függésének csökkentésére mégis csak készül az arab ország, mégpedig a mezőgazdaság, a haszonnövények otthoni termesztésének jelentős fejlesztésével. Erre pedig a koronavírus-járvány adta meg az újabb, erőteljes löketet.
Az ország most élelmiszereinek mintegy 90 százalékát külföldről hozza be, a Covid-19 járvány viszont annyira súlyosan érintette az ellátási és beszállítói láncokat, hogy az Emírségek vezetése úgy döntött, felgyorsítja az otthoni növénytermesztési programokat.
"Az egész Emírségek számára elsődleges fontosságúvá vált a helyi termesztés" - mondta Thani bin Ahmed Al Zeyoudi, az Emírségek fenntarthatósággal és a klímaváltozás kérdéseivel foglalkozó minisztere. A kormánytag egy interjúban arról is beszélt, a koronavírus "erős üzenetet" jelentett az országnak, hogy próbáljanak meg minél több lábra állni, és hogy központilag támogassák az innovációkat.
Azt a miniszter nem árulta el, mennyit fordítanak mezőgazdasági innovációra, arról viszont beszélt, hogy milyen technológiai megoldások jöhetnek szóba a forró klímájú országban.
Az egyik ilyen, Szaúd-Arábiában már bevezetett, forgópermetező megoldás, amely az ültetvényeken sokkal gazdaságosabbá teszi a korlátozott mennyiségű víz felhasználását. Az arab olajkirályságban már évtizedek óta termesztenek így búzát.
De a miniszter nagy reményeket fűz olyan,
a földfelszín alatt kiépített rendszerekhez, melyek révén optimalizálni lehet a talajvíz-használatot.
Az Egyesült Arab Emírségeknek mindemellett több mint 60 országban vannak farmjai, melyek révén kielégítik az otthoni szükségleteket. A kormányzat ezek számát is növelni kívánja.
Adódik a kérdés: mi lehet az első, élelmiszeripari haszonnövény, mely a mostani kormányzati törekvések középpontjában állhat?
Úgy tűnik, az első ilyen a rizs, annak is egyik délkelet-ázsiai változata.
Az elmúlt hónapban - egy dél-koreai agrárszakemberekkel megvalósított közös projekt keretében - közel 2 tonnát takarítottak be abból Sarzsában. A sikerben pedig - szól a beszámoló - oroszlánrésze volt annak, hogy az ültetvényt nem öntözték, hanem a talajba telepített rendszerrel látták el vízzel, sokkal gazdaságosabb módon. Ráadásul a víz nem természetes talajvíz volt, hanem sótalanított tengervíz, melyet az Emírségek viszonylag könnyedén tud igény szerinti mennyiségben előállítani.
A próba-ültetés sikere új lendületetet adhat a sivatagi növénytermesztésnek.
Az Emírségek a világ hetedik legnagyobb rizsvásárlója, évi nagyjából 1,2 millió tonnával.
Így, bár a betakarított rizs mennyisége elenyésző a szükségletekhez képest, arra ad ösztönzést, hogy az ország folytassa a mezőgazdasági innovációk megvalósítását, és ezzel csökkentse függőségét az élelmiszerek importjától.
Al Zeyoudi azt is elárulta, a következő növények, amivel próbálkoznak majd, a kávé és a búza lesz.