Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A természeti fenntarthatóságot előtérbe helyező üzletágak egyre lendületesebben fejlődnek a világban, és ezek egyre nagyobb üzleti lehetőséget jelentenek, ráadásul a munkaerőpiacon is egyre fontosabbak. A Világgazdasági Fórum (WEF) friss jelentése szerint a bányászatban és az energiatermelésben is egyre többen helyezik előtérbe a természeti erőforrások védelmét, illetve az olyan megoldásokat, amelyek aktívan hozzájárulnak a természeti értékek növeléséhez – írja a Mining.com.
A WEF becslése szerint csak az új szempontok szerint működő bányászat és energiatermelés 2030-ig 3500 milliárd dollárnyi gazdasági értéket termelhet, és 87 millió munkahelyet hozhat létre.
Összességében pedig, 2030-ig a „természetbarát" gazdasági átállás több mint 10 000 milliárd dolláros gazdasági lehetőséget és 395 millió munkahelyet teremthet a világgazdaságban.
Mindez pedig nemcsak környezetvédelmi, de gazdasági szempontból is komoly fejlődés lenne. A WEF számításai szerint ugyanis jelenleg a bányászat és az energiatermelés negatív hatásai (légyszennyezés, szén-dioxid-kibocsátás) összesen nagyjából 9000 milliárd dolláros negatív hatást jelentenek – ami a globális GDP mintegy 10,5 százaléka.
A káros hatások visszafordításához azonban szükség van a fogyasztói oldal hatékonyságának növelésére is, miközben a kínálati oldalon az újrahasznosítás és a kitermelési eljárások korszerűsítése a legfontosabb – olvasható a dokuentumban.
A WEF jelentéséből azonban kiderül, hogy ez nem csupán a távoli jövő kérdése.
Egyebek mellett a jelentés felhozta a Jaguar Land Rover (JLR) multinacionális autógyártó 2013 és 2019 között összesen 300 000 tonna alumíniumot gyűjtött össze és hasznosított újra.
Noha ez csupán a 30 százalékát jelentette a JLR teljes alumínium-felhasználásának, a kezdeményezés összesen 46 százalékkal csökkentette a vállalat globális számított szén-dioxid-kibocsátását.
Ezzel párhuzamosan a jelentés kiemelte, hogy a bányaszektornak kritikusan fontos szerepe lesz a zöld gazdaságra való átállásban. A nyersanyagok kinyerési eljárásainak fejlesztése pedig ezzel összesen 225 milliárd dollárt is megspórolhat az iparágnak 2030-ig.
