Varga Mihály pénzügyminiszter a Nemzeti Versenyképességi Tanács legutóbbi ülésén azt hangsúlyozta, hogy a munkahelyek megőrzése és újak létesítése a kormány egyik legfontosabb feladata, amit a Gazdaságvédelmi Akcióterv számos támogatási programmal segít a következő hónapokban is.
A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a kormány a piaci igényekhez igazított intézményrendszerrel, a munkaerőtartalékok felkutatásával, a képzési rendszer rugalmasabbá tételével segíti a cégeket a megfelelő munkaerő megtalálásában. Felidézte, az elmúlt tíz év egyik legfontosabb eredménye, hogy idén januárig jelentős mértékben, mintegy 840 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon: a foglalkoztatottsági ráta a 2010-es 54 százalékról 70 százalék fölé emelkedett.
Schanda Tamás Esztergomban, ahol a Spori Print Vincze Kft. nyomdájában adott át támogató okiratot, közölte, hogy a járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására létrehozott Gazdaságvédelmi akcióterv keretében Komárom-Esztergom megyében eddig 9287 dolgozónak igényeltek különféle bértámogatásokat. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára megjegyezte: 632 dolgozó számára munkahelyteremtő bértámogatásra, 8655 ember esetében pedig munkahelyvédelmi bértámogatásra nyújtottak be igényt a megyében.
Szijjártó Péter pedig Csurgón, a Topesa Kft. szerződésátadási ünnepségén beszélt arról, hogy Somogy megyében 39 vállalat 16,5 milliárd forintnyi fejlesztést hajt végre, 8 milliárd forintnyi kormányzati támogatással, amellyel 6600 munkahelyet védenek meg. A magyar gazdaság életerejét mutatja, hogy 806 vállalkozás nyújtott már be pályázatot és nyert 169 milliárd forintnyi kormányzati támogatást, amelynek révén 377 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg az országban - emelte ki a külgazdasági és külügyminiszter.
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára a héten arról beszélt, hogy augusztus végéig közel négyezer vállalkozás kaphatja meg a számára megítélt támogatást a Gazdaságvédelmi akcióterv vállalkozások technológiai megújítását segítő két programjának pályázatán, vagyis a pályázat kiírásától számítva 3 hónapon belül megérkeznek a cégekhez egy összegben a megítélt források.
Hozzátette, hogy a Gazdaságvédelmi akcióterv két programjában a Versenyképes Közép-Magyarország operatív program (Vekop) és a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) esetében a jelenleg látható folyamatok alapján csak a cégeken múlik, hogy mikor jutnak a pénzükhöz az úgynevezett feltételes visszatérítendő konstrukcióban.
Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára szerint nem nőnek a lakosság és a kisvállalkozók adóterhei, a többletterheket elsősorban a tőkeerős csoportoknak kell vállalniuk. Az államtitkár úr hangsúlyozta, hogy Európában másutt általános adóemeléseket fontolgatnak a döntéshozók, a magyar kormány viszont azt tartaná igazságosnak, ha a pénzintézetek és a jelentős piaci erőfölénnyel rendelkező kiskereskedelmi üzletláncok fizetnének többet.
Izer Norbert közölte, hogy a közvetlen támogatások és a járvány elleni védekezési költségek elérték a 600 milliárd forintot, de a gazdaságvédelem ennél jóval nagyobb teher, összege az adókedvezményeket, a hitelmoratóriumokat, a hitel- és garanciaelemeket is beleszámolva a GDP 20 százalékára tehető. A bankok járványügyi különadója, és a kiskereskedelmi különadó a kormány számításai szerint összesen 91 milliárd forinttal járulhat hozzá a válságkezeléshez.
A jegybank azt javasolja, hogy maradjon meg a 15 ezer forintos értékhatár a bankkártyás érintős fizetéseknél. Erről Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója beszélt. Mint mondta,
az értékhatár megemelését a jegybank javasolta, azt később kormányrendelet is megerősítette, 2020. december végéig. Az intézkedés áttételesen csökkentette a vírus terjedésének kockázatát.
Az igazgató az MTI kérdésére elmondta, hogy az értékhatár bevezetésére kockázatot jelenthetett volna a visszaélések számának növekedése, információik szerint azonban nem nőttek a visszaélések.
A héten Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára a Magyar Nemzetnek adott interjújában mondta el, hogy januártól - bizonyos kivételekkel – a kereskedők kötelesek lesznek lehetővé tenni az úgynevezett elektronikus fizetést, a változtatás a feketegazdaság ellen is hatásos lehet.
Felidézte, hogy a parlament által múlt héten elfogadott módosítás megköveteli a kereskedelem online kasszát használó szereplőitől, hogy garantáljanak készpénzmentes fizetési lehetőséget. Szóba jöhet a bankkártyás vagy telefonos fizetés elfogadása, ez esetben POS terminált kell rendszeresítenie az üzletnek. Megfelelő az is, ha a kereskedő az azonnali banki átutalás lehetőségét kínálja fel, illetve, hogy a fogyasztó telefonja segítségével utalja át a vételárat.
Schanda Tamás az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára a zalaegerszegi inkubátorház új csarnoképületének átadásakor beszélt arról, hogy a zalaegerszegi ipari park fejlődése azt jelzi, hogy egyre több magyar vállalkozás erősödik, és keres kiváló adottságokkal rendelkező infrastrukturális környezetet, ahol megtalálják számításaikat.
Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere elmondta, hogy 317 millió forint európai uniós pályázati forrásból - amelyhez az önkormányzat 3 millió forint támogatást biztosított - 1622 négyzetméteres csarnoképülettel bővítették az inkubátorházat. A beruházással a termelő vállalkozások számára szeretnének inkubációs szolgáltatást nyújtani. A csarnoképületben az 50 főt foglalkoztató Soulum Factory Kft. - terméktől és megrendeléstől függően - 10-20 ezer négyzetméter tölgyfapadlót gyárt havonta.
Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette, hogy a magyar kormány ötvenmilliárd forintos kerettel támogatási programot indít az egészségügyi gyártókapacitások fejlesztésére. A pénzügyminiszter kiemelte:, hogy Magyarországnak az az érdeke, hogy az egészségügyi védőeszközök terén is képes legyen az önellátásra, mert így a járvány újabb hulláma esetén sem lesz kiszolgáltatva a nemzetközi piacnak.
A kormány célja, hogy felkészüljön egy esetleges következő járványhelyzetre, valamint arra, hogy folyamatosan biztosítható legyen az egészségügyi ellátás. A kórházi adósságrendezéskor megkezdett munkát folytatva a Pénzügyminisztérium egyeztetéseket kezdett olyan egészségipari szereplőkkel, amelyekkel lehetőség van a szükséges kapacitások megteremtésére.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Fokozatváltás 2.0 - Újraindítás címmel tartott online konferencia megnyitóján elmondta, hogy a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) rendszer megmutatta, hogy minden körülmények között tud működni, sikeres volt a koronavírus-járvány idején a kutatók munkája, tudása a védekezésben, hiszen száznál több projektjavaslatot adtak be, egyebek közt négy lélegeztetőgépet fejlesztettek, és megkezdődött ezek gyártása.
A miniszter kiemelte, hogy jövőre tovább emelkedik a kutatás-fejlesztési és innovációs forrás, példaként említette, hogy 22 milliárd forinttal növekszik az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat költségvetése. A felsőoktatási intézményekben modellváltás valósul meg, az egyetemek köré tudományos és innovációs parkok szerveződnek, a már létrejöttek helyzetét és finanszírozását a kormány hamarosan áttekinti.
Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár elmondta, hogy több mint 54 milliárd forint értékben már mintegy 3000 gazdálkodó igényelt kedvezményes hitelt a forgóeszköz-finanszírozást segítő Agrár Széchenyi Kártya Plusz konstrukcióban.
Az államtitkár ismertette, hogy számos lényeges kormányzati döntés született az elmúlt időszakban, amely hatékonyan járul hozzá a járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozásához. Ezek közé tartozik a 25 milliárd forintos, a nyár folyamán igényelhető vissza nem térítendő támogatási csomag a mezőgazdasági és élelmiszeripari szereplők számára, valamint annak a beruházási pályázati csomagnak a kidolgozása, amelyből az állattenyésztés 50 milliárd forinttal, a kertészeti ágazat 30 milliárd forinttal részesül.
A Tesla részvényei hétfőn megközelítették a cég negyedik rekordját is, miután az elektromos járműveket gyártó vállalat, majd ezt követően a Wall Street elemzői is, felemelték a cég várható árfolyamcélját. A Tesla részvények 13,5 százalékkal 1.371,58 dollárra emelkedtek, az elmúlt öt napban pedig összesen 42,9 százalékkal erősödtek.
Ryan Brinkman, a JPMorgan elemzője szerint 7,3 százalékkal fog növekedni a cég részvényára, ugyanakkor Brinkman célja továbbra is a legalacsonyabb a FactSet által megkérdezett 32 elemző közül, akik átlagosan 43,5 százalékos növekedést prognosztizálnak.