Beépített teljesítménye alapján a kínai Három-szurdok-gát a világ legnagyobb vízerőműve, bár a tényleges termelést tekintve megelőzi azt a dél-amerikai Itapiu-gát. Most, az utóbbi időszak heves kínai áradásai, komoly próbatétel elé állítják a létesítményt, hiszen a Jangce vízhozama jelentősen megnövekedett. A kínai állami hírügynökségnek nyilatkozó üzemeltető pedig elismerte: "kisebb deformitások" keletkeztek a gáton, annak "perifériális" részein.
Az üzemeltető ezzel arra utal, hogy a vízerőműnél nem merült fel semmilyen, strukturális probléma.
A közlésekből kiderül az is, hogy a sérülés néhány napja történt, akkor, amikor nyugatról, Csungkingtól, a Szecsuáni-medence térségéből induló árhullám elérte a gátat. A Jangce felső folyásán ennek kapcsán minden korábbi rekordot megdöntő, másodpercenkénti 61 ezer köbmétert elérő hozamot mértek.
A gátért felelős, állami tulajdonú China Three Gorges Corporation nevű vállalat közlése szerint a víznyomás a külső szerkezeti elemek egy részét nem pusztán deformálta, hanem kis mértékben el is mozdította, aminek következetekben enyhe beszivárgást észleltek a fő külső falak egy részén, amelyek átjutottak a gáton.
Ám a cég szerint a problémát gyorsan elhárították, többek között gyorsan telepíthető kapukkal zárták le a kérdéses pontokat, a felgyűlt víz egy részét pedig leürítették a kilépési zsilipeken.
A cég azt mondja, igyekeznek minél több vizet megtartani a mintegy 39,3 milliárd köbméter térfogatú tározóban, hogy megvédjék a városokat az idei év eddigi legnagyobb mennyiségű Jangce-vízétől.
A Hszinhua kiemelte, hogy a létesítmény működését leíró valamennyi mutató a referenciaértékek tartományán belül van, és folyamatosan nyomon követik azok alakulását. A Kínai Mérnöki Akadémia egyik tagja, a vízügyekért felelős minisztérium hidraulikai szakértője pedig azt közölte,
a gát annyire erős, hogy kétszer olyan nagy víztömeget is képes megtartani, mint ami szombaton érte el a falait.
Az üzemeltető cég egyik szakembere pedig külön megnevezte azokat a tervezési sajátosságokat, melyek biztosítják, hogy a gát képes kitartani a mostani, rendkívül megnövekedett vízhozamban is, és védeni a Jangce mentén elhelyezkedő településeket az áradástól.
Az árvíz elleni védelem szempontja az egyik fő kérdése volt a gát építésének, amit az akkor és azóta is sokat vitatott projekt elfogadásakor, 1994-ben a kínai vezetés kereszülvitt az Országos Népi Gyűlésen.
Az üzemeltető cégnél ugyanakkor azt mondják, pusztán a Három-szurdok-gát nem elegendő a mostani árhullámok elleni védekezéshez a Jangcén, a folyó valamennyi szakaszán erőfeszítéseket kell tenni annak sikeréért. A cégnél közöltek, bár mindent megtesznek, hogy tompítsák az árhullámok erejét, számukra elsődleges feladat a létesítmény biztonságának fenntartása.
Kína a Covid-19 járvány visszaszorulásával, most újra nehéz időket él át, az évtizedek óta nem látott hevességű esőzések miatt, amit a vízgyűjtő területek egy része nem tud befogadni. Néhány napja mintegy 95 ezer lakost evakuáltak Anhuj tartományban, ahol egy 180 négyzetkilométeres területen próbálják elvezetni az áradásokkal jelentkező vízmennyiséget. A katasztrófában a hivatalos adatok szerint eddig 140-en vesztették életüket vagy tűntek el.