Ha helytállók a Global Fishing Watch nevű, a halászat globális fenntarthatóságáért küzdő szervezet friss jelentésének állításai, akkor valószínűleg a valaha volt egyik legnagyobb illegális, ipari halászati tevékenységet leplezték most le. Ez pedig nem az első eset lenne idén. Ahogy az Origo megírta, nemrégiben nagy port kavart fel az, hogy bizonyítékok kerültek elő arról, iráni halászhajók hosszú időn át illegálisan jártak rá Szomália vizeire, komoly károkat okozva a halállományban.
Az illegális, különösen az ipari módon végzett halászat pedig nagyon komoly probléma, jelentékeny fenyegetést rejt magában az élelmiszerellátás biztonságára, és gazdasági vonzatai sem elhanyagolhatók. A Global Fishing Watch és az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) adatai szerint,
a világon 3 milliárd embernek jelentik elsődleges fehérjeforrását a halak és a tenger egyéb "gyümölcsei".
A kereskedelmi céllal halászott halfajták 34 százalékát érinti a túlhalászás probléméja, az illegális halászat pedig évente legalább 23 milliárd dolláros gazdasági kárral jár.
Úgy tűnik, ez utóbbihoz a Kínához köthető, hatalmas halászhajó flotta jelentékeny mértékben járult hozzá.
A tanulmányban szereplő adatok alapján, 2017 és 2019 között, évente 700-900 kínai hajó halászott át Észak-Korea vizeire, a modellezés szerint több százmillió dollár értékű fogást emelve ki a vizekből.
A jelentés szerint a kínai hajók a Japán-tenger felől, a Koreai-félszigetet megkerülve hatoltak be a latorállomhoz tartozó vizekre az illegális halászat céljából.
A szervezet adatai szerint a kínai hajók becsült fogása 2017 és 2018-ban több mint 164 ezer tonna tintahal volt, 440 millió dollár értékben, és ehhez még hozzáadódnak a 2019-es zsákmányok értékei. Ezeket összesen 240 millió dollárra becsüli a szervezet.
Ez óriási összegű, több mint 200 milliárd forintnyi tengeri zsákmányt jelent.
A feltételezések szerint Kína mindezért valószínűleg keményvalutát fizetett Phenjannak.
A halászati jogok értékesítése a rezsim egyik fő bevételi forrását jelentették még néhány évvel ezelőtt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2017-ben, a szankciók részeként, tiltó rendelkezéseket fogadott el Észak-Korea halászati iparának korlátozására. Ezek közé tartozott a halászati termékek külföldi értékesítésének, valamint a halászati jogok eladásának tiltása. Mindennek ellenére, egy márciusi jelentés szerint Phenjanhoz továbbra is folyik be jövedelem halászati jogainak értékesítéséből.
A jelentés azt írja, hogy csak 2018-ban 180 millió dolláros bevételre tett szert abból.
Ebből adódóan, az illegális halászathoz köthetően Észak-Korea akár 560 millió dollárhoz is juthatott ebből a helyzetből, a tiltások ellenére.
A Bloomberg szerint a dél- és észak-koreai határ tengeri szakaszánál, Yeonpyeong szigeténél, a dél-koreai halászok már évek óta látják a kínai vonóhálós halászhajókat a Sárga-tengeren.
A mostani jelentésben napvilágot látott ügyhöz egy további különös adalék tartozik: az illegális ipari halászhajók a kisebb otthoni halászokat szorítják ki saját vizeikről. A Global Fishing Watch szerint 2018-ban mintegy 3000, kisebb halászhajó tűnt fel orosz vizeken, amelyeket a külföldi - kínai - vonóhálós hajók űztek ki saját halászterületeikről.
A FAO ismétetlen figyelmeztet arra: az illegális halászat, a túlhalászás, vissza nem fordítható katasztrófákhoz vezethet a világ vizeiben. Nem pusztán az ökoszisztémákat teheti tönkre, hanem egyre súlyosbodó élelmiszerválságokhoz is vezethet.
Kína külügyminisztériumán keresztül tagadta az illegális halászati tevékenységre vonatkozó állításokat.
Az ENSZ-jelentésre utalva azt mondta, "nem lehet kétség afelől, hogy az Észak-Koreával kapcsolatos biztonsági tanácsi határozatokat Kína komolyan veszi, és teljesíti azokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeit."
A cikkben szereplő ábrákat és képeket a Global Fishing Watch szerkesztők részére közzétett médiaanyagaiból válogattuk.