Gazdag, és a becslések szerint akár 95 százalékban is kitermelhető aranylerakódást találtak Egyiptomban, a Keleti-sivatag térségében. Ezt a nagyjából 220 ezer négyzetkilométeres régiót nyugaton a Nílus folyó völgye, északon a folyó deltavidéke, keleten a Vörös-tenger határolja, délen pedig a Núbiai-sivatagban folytatódik.
Az egyiptomi Olaj- és Ásványügyi Minisztérium közlése szerint ezen a területen fedezték fel az 1 millió unciás lelőhelyet. Azt a minisztérium ugyan nem árulta el, pontosan milyen módszerrel végezték el a tartalék nagyságának meghatározását, de
a kormányzat által közzétett adatok szerint a lelet az arany mai árán számolva körülbelül 1,8 milliárd dollárt ér
- írja a mining.com.
Ez nagyjából 600 milliárd forintnak felel meg.
A lelőhelyet az állami tulajdonú bányavállalat, a Shalateen koncessziójában azonosították. Kairói közlés szerint az állami bányacég és az ásványkincsek kitermelését felügyelő hatóság új vállalatot alapít az új aranykészlet kinyerésére.
A kormány a következő tíz évben 1 milliárd dollár értékben vár beruházást a tartalék kitermelésével kapcsolatban.
A kairói kormány feltett szándéka, hogy külföldi befektetők bevonásával felfuttatja az ország gazdag ásványkincs-tartalékainak hasznosítását.
Ennek fő helyszíne a Keleti-sivatag lehet, melyről tudott, hogy sok értékes nyersanyagforrás található ott. Ezért a kormány jelenleg is pályáztat bizonyos területi koncessziós jogokat.
Emellett az ország igyekszik vonzóbbá tenni a bányaipari szektor szabályozását. Ettől azt várják, a szektorba érkező közvetlen befektetések fokozatosan növekednek majd a következő évtizedben.
Emlékezetes, hogy a bányászati szabályozás reformja már egy ideje váratott magára, de Egyiptom határozottan nyitott a külföldi befektetések irányába. Ennek köszönhető, hogy idén, tíz év után először, egy külföldi - kanadai - vállalat engedélyt kapott aranykitermelési tevékenységre az országban. Erről ebben a cikkében írt az Origo.