A Guardian cikke szerint az elektronikus fizetés terjedését a járványhelyzet miatt megváltozott fogyasztói szokások és az általános fogyasztási adó 8-ról 10 százalékra történt emelése mellett a japán kormány tavaly októbertől indított kampánya is segítette. A kampány a készpénzkímélő fizetést népszerűsíti.
A helyi kártyatársaságok 16-jegyű kódokat használnak, amelyek kompatibilisek a nagy nemzetközi kártyacégek, így a MasterCard vagy a Visa rendszerével. A kombinációkban az első hat számjegy az országok szerinti megkülönböztetést szolgálja, míg a többi tíz tartalmazza a számlaszámot, a számlatípust – ez utóbbiakat a kibocsátó cég határozza meg.
Japánban a kártyakibocsátók most azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a bankkártyás fizetések növekedése hamarosan azt eredményezheti, hogy elfogynak a még rendelkezésre álló számkombinációk az újonnan kibocsátott kártyáknál.
A megoldást az jelentheti, ha a hetedik számjegytől egy továbbival egészítik ki a számsorozatokat, amelyek így 17-jegyűvé válnának. Ezzel kapcsolatban a kártyakibocsátó cégeknek még közösen megállapodásra kell jutniuk.
A japán kormány 2025-ig egyébként a jelenlegi szint duplájára, azaz közel 40 százalékra szeretné növelni a készpénzkímélő fizetések arányát, a végső cél pedig a 80 százalék elérése.
Az elektronikus fizetés népszerűségének növekedése ellenére a japán háztartások 84 százaléka egy tavalyi felmérés szerint még mindig készpénzt használ a kisebb értékű vásárlásoknál.
A készpénzkímélő fizetések aránya összességében a távol-keleti szigetországban még csupán 20 százalék körüli.
Ezzel jócskán elmaradnak a Kínában ezen a téren jellemző 66, illetve a dél-koreai 96 százaléktól.