Bár a bankház közzétette elemzés - érthető módon - elsősorban az Egyesült Államokra vonatkoztatja megállapításait, a módszertanban szereplő nemzetközi kitekintések és a használt adatok sokfélesége okán, az általános következtetés minden bizonnyal sokkal szélesebb érvényű:
nagymértékben csökkenthető a gazdasági teljesítményvesztés, ha az emberek nem legyintenek a maszkviselési szabályokra, hanem komolyan veszik azokat.
A bankház elemzése azért is érdekes, mert egészen konkrét arányszámot ad meg eredményként. Eszerint, a modellezésbe bevont különböző adatok alapján
a bruttó nemzeti össztermékből (GDP) akár 5 százalék is megmenthető lehet akkor, ha az emberek hordják a maszkjaikat.
Az elemzők állítása szerint, ha a mostani - természetesen részben becsült - adatokhoz képest, 15 százalékponttal megnőne maszkot előírásszerűen és az előírt helyeken viselők aránya a lakosság körében, akkor az nagy megtakarítást jelentene a gazdaságban.
Mire alapozzák ezt?
Azt okvetlenül meg kell említeni - amit Jan Hatzius, a bank kutatásokért felelős, vezető közgazdásza is hangsúlyoz -, hogy a számítások során számos adat becsült vagy kalkulált volt. Az elemzők munkájukban elsősorban a szövetségi államokra lebontott paneladatokra támaszkodtak a fertőzés terjedéséről és a maszkviselésről, a nemzetközi kitekintéseknél pedig a globálisan jellemző gazdasági visszaesést leíró adatokra. Ezek egy része természetszerűleg még nem végleges közlés, különösen a maszkviselésnél vannak bizonytalanságok.
A modellezés viszont ezek figyelembe vételével már akkurátusan zajlott, különös tekintettel más országok lezárási gyakorlataira és az elszenvedett gazdasági visszaesés közötti összefüggés vizsgálatára.
Az elemzők tulajdonképpen a következő, nagyarányú lezárások elkerülését (vagy legalább mértékük csökkenését), és az ebből fakadó GDP-csökkenés kikerülését vezetik vissza a maszkhasználat általánossá - ahogy fogalmaznak: "nemzetivé" - válására. Szerintük ugyanis, ha a maszkviselés használatában megtörténne az említett, 15 százalékos növekedés,
akkor azzal 1 százalékponttal is csökkenthető lehet a napi fertőzésszám növekedése.
Ez az 1 százalékpontos csökkenés járványtani szempontból jelent amit jelent. Közgazdasági oldalról nézve viszont azt vonja maga után - így az elemzők -, hogy az általános érvényű lezárásokat illetve korlátozásokat nem kell bevezetni,
ami viszont akkora mozgásteret ad a gazdaságnak, amivel megúszható a GDP 5 százalékos csökkenése is.
Ez az oka egyébként annak is, hogy a bank analitikusai nem időtartamra, hanem a járvány miatti védekezés részeként potenciálisan bevezetendő, általános lezárásokra vezetik át a GDP csökkenését - avagy maszkhasználattal, a csökkenés kikerülését.
A számszaki bizonytalanságok ellenére is, elemezéseink azt sugallják, hogy az arcmaszkokra vonatkozó előírásoknak, illetve a maszkhasználat növekedésének, konkrét, számszerűsíthető gazdasági előnye van"
- írják a konklúzióban.
Mindehhez pedig még egy érdekes adalék tartozik: a Goldman Sachs modelljét azóta már tovább is gondolták. S bár a módszertant nem ismertették, a tekintélyes Economistnál lebontották az arányt főre és napra.
Eszerint
egyetlen amerikai állampolgár átlagosan naponta 56,14 dollárt (mintegy 16.800 forintot) takaríthat meg a GDP járvány miatti csökkenéséből, ha rendesen hordja a maszkot.
Ez pedig - teszik hozzá a lapnál - nem rossz teljesítmény egy párszáz forinttól már elérhető eszköztől. Nem utolsó sorban pedig, jóval olcsóbb, mint a büntetést kifizetni, amit a maszk nem hordásáért szabhatnak ki.