Sok millió dollárba került a 46 ezer éves régészeti lelőhelyek megsemmisítése

A régészeti lelőhely

Több millió dollár éves bónusztól estek el a Rio Tinto angol-ausztrál bányaipari óriásvállalat vezetői, mert leromboltak egy 46 ezer éves őslakos kulturális helyszínt Ausztrália nyugati részén - jelentette be a cég hétfőn.

A Juukan-szurdokban található,

felbecsülhetetlen régészeti jelentőségű kőszállásokat májusban semmisítették meg egy vasércbánya bővítésekor a nyugat-ausztráliai Pilbara régióban.

A Rio Tinto közölte: bár személy szerint senki sem hibáztatható a Perthtől északra fekvő 1122-es bánya robbantásos kiterjesztése miatt, amelyben a szóban forgó régészeti lelőhelyek megsemmisültek, a vállalat nem tartotta magát egyik alapelvéhez, a helyi közösségek és örökségük tiszteletéhez. Ezért három magas rangú vezetőtől megvonták éves teljesítménybónuszát.

A vállalat vezérigazgatója, Jean-Sebastien Jacques 4,9 millió ausztrál dollártól (több mint egymilliárd forinttól) esett el

- számolt be az ABC ausztrál közszolgálati televízió. Jacques 2019-ben 10,5 millió ausztrál dollár (több mint 2,2 milliárd forint) bevételre tett szert.

Illusztráció Forrás: Origo

További két vezetőtársától, Chris Salisburytől és Simone Niventől fejenként 1 millió ausztrál dollár (213,5 millió forint) bónuszt vontak meg.

A barlanglakások felrobbantásával a bányavállalat nyolcmillió tonna magas tisztaságú vasércet nyerhet, amelynek becsült piaci értéke 135 millió ausztrál dollár (28,8 milliárd forint).

A vasérc Ausztrália egyik fő exportcikke, amelyből tavaly 77 milliárd ausztrál dollár (mintegy 16.160 milliárd forint) bevétele származott az országnak. Az ásványkincs bányászatának központja a ritkán lakott Pilbara, amelynek jelentős részén őslakosok élnek.

Az ausztrál kormány 2013-ban adott engedélyt a Rio Tintónak a környék feltárására és robbantások elvégzésére.

A rá következő évben azonban egy ausztrál archeológus több olyan leletre bukkant a Juukan-szurdokban, amely a legkorábbi morzsoló és daraboló eljárások használatára utaltak Nyugat-Ausztráliában. Találtak egy 28 ezer éves kengurucsontot, amelyből hegyes szerszámot faragtak.

Ez az ismert, legkorábbi csontszerszámkészítő technológiával készült, ércmaradványokat tartalmazó eszköz, amelyet Ausztráliában találtak.

Emellett több ezer éves szövetmintákkal sikerült bizonyítani a genetikai kapcsolatot az őslakosok és a területen most élő leszármazottaik között. Ez az egyetlen olyan ausztráliai régészeti helyszín, amely arra utal, hogy emberek lakták a térséget az utolsó jégkorszak idején is.