Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A természeti katasztrófák az idei első félévben összesen nagyjából 68 milliárd dollárnyi kárt okoztak, amely bár elmarad a 30 éves átlagtól (74 milliárd dollár, inflációval korrigálva), a biztosított károk 27 milliárd dolláros értéke meghaladta a sokéves átlagot (20 milliárd dollár). Utóbbi elsődleges oka, hogy Észak-Amerikában igen komoly viharkárok keletkeztek – derül ki a Munich RE jelentéséből.
Észak-Amerika egyébként a globális károk 47 százalékát, míg a biztosított károk 82 százalékát adta az idei első hat hónapban.
Ez pedig jelentősen meghaladta a sokéves átlagot – 35 és 60 százalék.
Összevetésképpen, Európában és az ázsiai csendes-óceáni térségben az átlagnál kevesebb természeti katasztrófákból adódó kár keletkezett.
Ezzel párhuzamosan összesen 2900 ember vesztette életét természeti katasztrófák következtében, ami viszont sokkal alacsonyabb nemcsak a 30 éves, de az elmúlt 10 évben mért átlagnál is.
Az idei év egyik legsúlyosabb vihara húsvét hétvégéjén csapott le az Egyesült Államokra. Az ország 10 államában összesen 140 tornádót detektáltak, a széllökések egyes helyeken pedig elérték az óránkénti 300 kilométert.
A viharok következtében összesen 38-an vesztették életüket, az anyagi kár pedig 3,4 milliárd dollár volt, melyből 2,6 milliárd volt biztosított.
Júniusban pedig a kanadai Calgaryt érte el egy hatalmas vihar, amely az ország történelmének legnagyobb viharkárát eredményezte. A teljes veszteség 1,2 milliárd dollár volt, melynek 75 százaléka volt biztosított.
Összességében, a súlyos viharok Észak-Amerikában 27 milliárd dollárnyi anyagi kárért feleltetek, a teljes biztosított kár pedig 20 milliárd dollár volt az idei első félévben.
Bár az ázsiai térség idei viharkárai elmaradtak az átlagtól, a régió így is súlyos természeti csapásokat szenvedett el. Májusban az Amphan szuperciklon elérte Indiát és Bangladest, és a 260 kilométer per órás széllökések óriási pusztítást végeztek.Összesen 135 ember veszítette életét, és milliókat kellett evakuálni.
A teljes becsült anyagi kár 11,5 milliárd dollár volt, amivel az Amphan az Észak-Indiai-óceán egyik legköltségesebb viharának számított.
A biztosított károkról nincs pontos adat, de a jelentés szerint elenyésző lehet a teljes kárhoz viszonyítva.
Júniusban aztán Kínát érte el egy hatalmas esőzés, majd ezt követően áradások sújtották az országot. Több mint 100 ember életét vesztette, és egyelőre még a teljes anyagi kárt föl sem lehet mérni – főleg, hogy júliusban is folytatódtak az áradások, vagyis az összeg átnyúlik majd a második féléves adatsorba is.
A Munich RE jelentése szerint minimum egyszámjegyű milliárd dolláros kárról lesz majd szó.
Európában a Ciara (Németországban Sabine) névre hallgató téli vihar okozta a legnagyobb anyagi kárt az idei első hat hónapban.
A 200 kilométer per órás széllökéseket is eredményező vihar Európa jelentős részét elérte február első felében. Noha a Ciara csupán egy közepes méretű téli viharnak számított, mindösszesen 1,8 milliárd dollárnyi kárt okozott, amelyből 1,2 milliárd volt biztosított.
A 2019/20-as nyári időszak Ausztráliában olyan súlyos bozóttüzeket hozott, melyek példa nélküli károkat okoztak az országban. A kivételesen súlyos szárazság és a hőség együttese miatt ugyanis a bozóttüzek most korábban érkeztek a szokásosnál, és a megállításuk is nehezebb volt.
A tüzek összesen nagyjából 2 milliárd dollárnyi anyagi kárt okoztak Ausztráliában, melyekből 1,6 milliárd dollárnyi biztosított volt – köszönhetően a tűzkárokra vonatkozó ingatlanbiztosítások nagy arányának. Korábban azonban voltak olyan becslések, amelyek szerint a károk mértéke meghaladta a 3 milliárd dollárt is.
Az idei év második felének természeti és időjárási eseményeit értelemszerűen nehéz pontosan megjósolni, de a jelentés hangsúlyozta, az La Niña jelenség valószínűleg alapvetően meghatározza majd az észak-amerikai hurrikán aktivitást. A hurrikán szezon központi hónapjaiban (augusztustól októberig) a La Niña uralkodik majd az előrejelzések szerint, ami felerősödő trópusi ciklonokat hozhat az atlanti térségben.
El Niño és La Niña
Az El Niño és a La Niña két, egymással ellentétben álló, természetes éghajlati jelenség, melyek az óceánok ciklikus áramlási rendszereivel vannak összefüggésben.
Míg az El Niño időszakában a Csendes-óceán térségének Egyenlítőhöz közeli részén a tengervíz fölmelegszik, addig a La Niña esetén ennek pont az ellenkezője történik, a tengerfelszín hőmérséklete lecsökken. Mivel a tengerfelszín hőmérséklete alapvetően befolyásolja a kialakuló áramlásokat, a változás közvetetten az időjárásra is jelentős hatást gyakorol.
Ezzel együtt Kaliforniában (különösen az északi részen)
a szokásosnál súlyosabb erdőtüzek jöhetnek, mivel a La Niña típusú időjárási körülmények általában igen komoly szárazságot hoznak a térségben az őszi időszakban, kitolva a téli esőzéseket.
Következésképpen, a jelentés hangsúlyozta, a jelenlegi várakozásokat figyelembe véve idén különösen fontos lesz a kellő felkészülés a második félévre, még akkor is, ha elvileg van rá esély, hogy a jelenleg vártnál enyhébbek lesznek az időjárás által okozott károk.
