Hangsúlyozta, az augusztusi adatok alapján is úgy látja a tárca, hogy reális GDP arányosan a 7-9 százalékos idei hiány, ami a jelenlegi helyzetben tolerálható.
A magyar költségvetési hiány európai mércével nem kiugró, összhangban van azokkal a számokkal, amelyek Európa más országaiban láthatók
- tette hozzá.
Banai Péter Benő felidézte, hogy
a bevételi és a kiadási oldalon is nyomot hagyott a koronavírus-járvány, illetve ennek kezelése.
Jelentős tételként említette az államtitkár, hogy egészségügyi eszközbeszerzésre több mint 553 milliárd forintot fordított a kormány, és az egészségügyi dolgozók egyszeri 500 ezer forintos támogatása is több mint 100 milliárd forintos bruttó kiadást jelentett. Ezeken a többletkiadásokon túl a költségvetésben tükröződnek a gazdaság védelmére, a munkahelyek megvédésére, illetve a megszűnt munkahelyek helyett újak teremtésére tett intézkedések - mutatott rá.
A gazdaság visszaesése ugyanakkor a bevételek csökkenését okozta, valamint számos adócsökkentést is végrehajtott a kormány. Így az első nyolchavi hiány kimagaslóan nagy lett, 2261 milliárd forint - erősítette meg. Vannak olyan területek, ahol jelentős bevételekre számítanak az év végén, ugyanakkor az időarányos számokból és a gazdasági prognózisokból az látszik, hogy az eredetileg tervezett bevételek megközelítése sem reális - fejtette ki Banai Péter Benő.
A gazdasági visszaesés Magyarországon is elkerülhetetlennek tűnik, az Európai Unió minden tagállama gazdaság visszaeséssel számol
- fogalmazott a PM államtitkára, aki kitért arra is, hogy gazdasági válság idején, amikor a cégeknek kevesebb megrendelésük van a piacról, az államnak kell ezt a szerepet betölteni, valamint adócsökkentéssel kell levegőhöz juttatnia a vállalatokat - ezt a politikát folytatja a kormány és a Magyar Nemzeti Bank is komoly eszközöket vett igénybe a cégek segítése érdekében.
Banai Péter Benő úgy fogalmazott: bíznak abban, hogy
az idei nagyobb hiány és növekvő államadósság befektetésnek tekinthető, mert ezekkel munkahelyeket lehet megvédeni és újakat lehet teremteni, valamint a beruházási támogatásokkal a negatív folyamatok után erősebben lehet majd piacokat szerezni a világgazdaságban,
így a magyar gazdaság a következő években folytatni tudja azt a felzárkózási pályát, amely az elmúlt években jellemezte.