Akár árcsökkenés is történthet a használt repülőgép-alkatrészek évi 3 milliárd dolláros piacán a hirtelen megerősődő kínálati oldal miatt. A koronavírus-járvány kapcsán ugyanis sok repülőgépet kényszerparkoltatnak a társaságok, egy részük pedig nem is áll majd vissza a forgalomba. Például, ahogy arról az Origo beszámolt, több légitársaságnál a Boeing 747-esek járnak így, a legendás típus legnagyobb üzemeltetője a British Airways, júliusban jelentette be, hogy azonnali hatállyal kivonja ezeket a gépeit a forgalomból. Alig néhány hétre rá, már meg is kezdődött a kivont gépek alkatrészeinek hasznosítása.
A gépek tárolásával, illetve a megrendelő igénye szerinti bontásával és az alkatrészek értékesítésével foglalkozó vállalatoknak ez az időszak viszont most nagy lehetőséget tartogat.
Például a GA Telesis nevű vállalattól már öt légitársaság kért ajánlatot gépek bontására. A kanadai Aerocycle pedig hajlandó akár kompletten is megvenni már parkoltatott gépeket, hogy azokat bontva, alkatrészeiket külön értékesíthesse. Vagyis nem csak azok a gépek érdekesek számára, amiket a légicégek most állítanak le.
A használt gépalkatrészek komoly vetélytársai lehetnek az új, illetve az utángyártott alkatrészeknek, és ezen keresztül új irányokat adhatnak az egész repülőgép-karbantartási szektornak. A légicégek ugyanis minél jobban szeretnék költségeiket lefaragni, ennek egyik eszköze lehet, ha előnyben részesítik a használt alkatrészeket - állítja ennek kapcsán a Naveo Consultancy elemzőcég.
A vállalat szerint a repülőgépek karbantartása az alkatrész-utánpótlással együtt évi 50 milliárd dolláros piacot takar.
A cég ügyvezetője is úgy gondolja: most a megnövekvő kínálat lenyomhatja a használt géprészek árait.
A Cirium iparági elemző adatai szerint 2016-ban még 400-500 darab között volt az elbontott gépek száma, az alkatrészek jelentős hányada akkor ténylegesen is a roncstemetőben, hulladékként végezte. A cég előrejelzése szerint 2023-ig nagyjából évi 1000 darabra emelkedik az alkotóelemeire bontott repülőgépek száma.
A Naveo ezzel kapcsolatban azt mondja, 2020-ban várakozásaik szerint 2000 olyan repülőgép lesz, amelyet véglegesen kivonnak a forgalomból.
2019-ben 680 gépet küldtek nyugdíjba a légitársaságok. Ugyanakkor az elemzőcég szerint ez nem azt jelenti, hogy valamennyi kivont gépet azonnal szét is bontják. Lesz jó néhány olyan vállalat, amely egyelőre csak hosszú távú parkoltatást kér, és kivárja, amíg újra keresleti piac lesz, és magasabb árat kérhet a szétbontott repülőiért alkatrészek formájában.
A Naveo egyébként úgy becsüli, hogy a légi közlekedés visszabillent oda, amikor a világ globális, polgári célú légi flottájának (személy- és teherszállító gépek) több mint a fele a levegőben van: közlésük szerint a gépek 60 százaléka állt újra szolgálatban szeptember elején.