A kínai statisztikai hivatal kedden közzétett adatai szerint
az ipari termelés augusztusban 5,6 százalékkal bővült.
Ez felülmúlta az elemzők által várt, 5,1 százalékos növekedést, illetve az egy hónappal korábbi, 4,8 százalékos növekedési adatot. Az ipari termelés az augusztusinál lendületesebb - 6,9 százalékos - bővülését utoljára tavaly decemberben regisztrálták.
Havi összevetésben 1,02 százalékos, míg az év első nyolc hónapjában 0,4 százalékos volt az éves növekedés. A termelés növekedése változatlanul a feldolgozóiparban volt a legmarkánsabb: a júliusi adattal megegyezően augusztusban is 6 százalékos bővülést mértek éves bázison.
A tulajdonosi összetétel alapján éves összevetésben a legnagyobb - 5,8 százalékos - növekedést a részvénytársaságoknál mérték augusztusban, míg a magánszektorban 5,7 százalékos, a külföldi finanszírozású vállalatok esetében 5,3 százalékos, az állami szektorban pedig 5,2 százalékos termelés-növekedést regisztráltak.
A kiskereskedelmi forgalom idén első alkalommal bővült augusztusban éves összehasonlításban: 0,5 százalékkal nőtt a júliusi 1,1 százalékos visszaesés után.
Elemzők ennél enyhébb, 0,1 százalékos növekedést jósoltak. Az év első nyolc hónapjában a kiskereskedelmi forgalom 8,6 százalékkal maradt el a tavaly azonos időszakitól. A koronavírus-járvány által nagy mértékben sújtott vendéglátóipar forgalma éves bázison augusztusban 7 százalékkal esett vissza, a zsugorodás üteme tehát tovább lassult a júliusi 11 százalékos csökkenést követően. A január-augusztusi időszakban Kína internetes kiskereskedelmi forgalma 9,5 százalékkal bővült, a növekedés tehát tovább erősödött az év első hónapjában mért 9 százalékos emelkedéshez képest.
Az állóeszköz-beruházások visszaesése tovább mérséklődött: az év első nyolc hónapjában 0,3 százalékos csökkenést regisztráltak éves összevetésben. A január-júliusban mért 1,6 százalékos zsugorodást követően elemzők 0,4 százalékos szűkülést jeleztek előre. A beruházások több mint felét kitevő magánberuházások 2,8 százalékkal estek vissza az év első nyolc hónapjában a tavalyi év azonos időszakához képest. Ez szintén a visszaesés enyhülésére utal, hiszen az adat január-júliusra vetítve még 5,7 százalékos zsugorodást tükrözött.
A statisztikai hivatal felmérése alapján a munkanélküliségi ráta 5,6 százalékra enyhült a júliusi 5,7 százalékról.
Minthogy azonban a számítás alapját képező felmérés nem teljes körű, így ez az adat nem feltétlenül képes hű képet adni a valós helyzetről. A kínai kormányzat az idei évre azt tűzte ki célul, hogy 6 százalék körül tartja a munkanélküliségi rátát, miközben 9 millió új, városi munkahelyet teremt.
Kína gazdasága a járvány bénító hatásai nyomán 6,8 százalékkal esett vissza az idei első negyedévben - először zsugorodva azóta, hogy 1992 első negyedévében elkezdték közzé tenni a hivatalos GDP adatokat. A második negyedévben azonban a kínai GDP már 3,2 százalékkal nőtt éves összevetésben.
Egyes szakértők úgy vélik, hogy
amennyiben az országban nem alakul ki ismét súlyos járványhelyzet, a kínai gazdaság az év második felében tovább, gyorsulva erősödhet.
Mások azonban a növekedés lassulására számítanak az egészségügyi cikkek exportjának csökkenését, a felgyülemlett kereslet lecsendesülését, valamint az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségek fokozódását előrejelezve.