Az idahói Merger Mines Corporation mérnökei azt mondják, olyasmivel próbálkoznak, amivel senki más az iparágban: egyfajta alkalmazott akadémiai tudományt művelnek, melyben számítógépes modellezéseket és a lézeres technológiákat ötvöznek egy "termikus repesztésre" képes berendezés prototípusának elkészítéséhez.
Az egyelőre GOC-ként hivatkozott berendezés egy egykilowattos optikai szálas lézer köré épül, amely képes arra, hogy geológiai képződményekből célirányosan kiválassza a nemesfémeket tartalmazó rétegeket. Ha sikerül megépíteni és az iparban elterjeszteni egy ilyen berendezést, akkor az
drasztikusan csökkentené a felhasznált robbanóanyag mennyiségét, a vegyi anyagok használatát, és jóval kevesebb bányahulladék keletkezne a kitermelésnél.
A cégnél elmondták, már öt-hat éve dolgoznak a megoldáson, és ennek során tájékozódtak arról, milyen hasonló témájú kísérletek folynak a magánszektorban, illetve az állami megrendelőknél.
Gary Mladjan, a cég egyik vezető mérnöke példaként elmondta a Mining.com-nak, hogy egy chicagói laborban sikeres lézeres repesztést hajtottak végre kőzeteken, de azt a megoldást az olaj- és a gázipar haszonosítja. A bányaiparban is próbálkoztak már hasonlóval, de a terepen általában az történt, hogy
a lézer túl nagy energiájú volt, és azokat a rétegeket is megolvasztotta vagy elpárologtatta, amiért az egész megoldást kitalálták."
Az egyes kőzetfajtáknak más és más nagyságú energia kell - teszi hozzá a szakember, aki azt is kiemelte: a termikus repesztés meglehetősen kényes művelet, annak sikere nem pusztán a lézer erején, hanem a folyamat időtartamán is múlik. Így minden tényezőt gondosan figyelembe kell venni. Hozzátette: begyűjtötték más kísérletek eredményeit is, a számítógépes modellezésnek pedig ezek kiértékelésében, az esetleges hibák megtalálásában lehet szerepe.
Mladjan szerint a GOC meglehetősen szerény méretű lesz, aminek az a jelentősége, hogy akár helikopterrel is könnyedén a bányászati területre lehet szállítani.
A cég szerint fejlesztésüknek nagy szerep juthat azokon az ércekben gazdag területeken, ahol hagyományos bányászati megoldásokkal nem tudnak kitermelést végezni.
Sőt, szerintük újranyithatók lesznek az olyan tárnák is, amelyeket 100-150 éve még robbantátos módon nyitottak, csak a kitermelés egy idő után már nem volt gazdaságos, még akkor sem, ha egyébként jelentős tartalékokkal rendelkezik az adott helyszín.