A lap szerdai beszámolója szerint az államtitkár kitért arra: a lakosság nem is érzékeli, hogy
az államnak évente 400 milliárd forintba kerül a készpénz kezelése,
az elektronikus fizetés elterjedésének egyik legnagyobb akadálya pedig az a tévhit, hogy nagyon magasak a költségek, noha ezek számottevően csökkentek az elmúlt években.
Gion Gábor szerint a járványhelyzet egyértelműen segítette a pénzügyi digitalizáció erősödését, és további lökést adhat a fejlődésnek az, hogy januártól valamennyi online pénztárgéppel rendelkező kereskedő számára kötelező lesz az elektronikus fizetési lehetőség biztosítása.
Elmondta, hogy a Pénzügyminisztérium - egyebek mellett a bankszövetség javaslatcsomagját is figyelembe véve - összeállított egy banki javaslatcsomagot, és a kormányzati egyeztetésen kialakult az egyetértés abban is, hogy annak elemeit milyen határidőkkel kívánják megvalósítani.
A változtatások egy részét a jelenlegi jogi környezetben meg lehet lépni, de jó részükhöz jogszabályalkotásra is szükség lesz, ezért a PM ősszel digitálistörvény-csomagot terjeszt a parlament elé. Az államtitkár szerint
az egyik legnagyobb megoldandó feladat megcáfolni azt a percepciót, hogy a digitális fizetés drága, vagy legalábbis többe kerül, mint a készpénzhasználat,
és megmutatni a lakosságnak, hogy mennyivel több kényelmet és biztonságot nyújt a digitális fizetés.