A szarvasgomba különleges ínyencség, igazi kulináris élvezetet nyújt fogyasztóinak. Öt-húsz centi mélyen terem a földben, íze, és aromás illata semmihez sem fogható, a legegyszerűbb fogást is különlegessé teszi.
Magyarország jelentős szarvasgomba-exportőrnek számít, olyannyira, hogy a kereslet meghaladja a kínálatot.
A legtöbb természetes lelőhely hazánkban Jász-Nagykun-Szolnok megyében van, ahol a szarvagombát gyakorta a
Jászság aranyának"
nevezik, de az ország nyugati részén, Győr-Moson-Sopron megyében is található egy jelentős, egyedülálló gasztroturisztikai lehetőséget nyújtó ültetvény.
Ebben a megyében, Rábakecöl mellett működik az Érsek Éden nevű birtok, amelynek tulajdonosa maga is termesztő. A gasztrobirtokra érkezők nemcsak hasznos tudásra tehetnek szert a szarvasgombáról tartott előadásain, de átélhetik a keresés izgalmát, melyet végül kóstolóval koronáz meg.
Pénzt keresni lehet a szarvasgombával, de nem gyorsan.
"Nyolc éve ültettük az első parcellát. A telepítés utáni harodik évben találtuk meg az első termőtestet" – mondja a birtok vezetője, Érsek Gergely a nyári szarvasgombáról, aki egyébként séfként is használja a föld aranyát. Az ültetvény létrehozását hosszú, költséges kutatómunka előzte meg. A szarvasgomba szaporodásához gazdanövényre van szükség, melyre a tölgyek, hársak, gyertyánok és mogyorók a legalkalmasabbak. A gomba a növényből nyeri ki táplálékát, szimbiózisban él a fák gyökerével. Érsek Gergely azt is elmondta, hogy a számos fajból csak hatnak van gasztronómiai értéke.
A legdrágább az isztriai (Tuber magnatum), mely a globális liciteken, átszámolva több 10 millió forintért kel el darabonként. Az ilyen rendezvények bevételei általában jótékonysági célokat szolgálnak.
A homoki szarvasgomba (Mattirolomyces terfezioides) pedig csak Magyarországon, azon belül is az Alföldön, a homoki akácosokban terem.
Édes ízű, 16-féle cukor-összetevője van, így kis kreativitással igazi cukrászköltemények varázsolhatók belőle.
A földben termő gombát a birtokon Balogi László szarvasgombász hozza felszínre hű segítője, egy labrador fajtájú, képzett keresőkutya segítségével. A kutya jelzi, ha kiszagolta a gombát, de nem nyúl hozzá, a kiemelés a gombászra vár, hiszen fontos, hogy minél keveseb talajmozgással járjon a szedés, elkerülve azt, hogy a gombát sérülések érjék.
De mekkora üzeltet is jelenthet a szarvasgomba a termesztőknek?
Ulrich József, a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének elnöke honlapján azt írja, a termőre fordulás utáni első évben 2-3 kilogrammal lehet számolni hektáronként. A második évben 5-8 kilogrammot, a harmadik évben 12-15 kilogrammot, a negyedik évben 25-30 kilogrammot, az ötödik évet elérve a termés már akár 30-40 kilogramm is lehet egy év alatt. A szarvasgomba mindig a szezon elején olcsóbb, akkor 10-15 ezer forintot kaphatnak kilogrammonként a termelők, de őszre akár 300 euróig is felmehet a szarvasgomba ára.
Így később akár milliós bevétel is származhat, pusztán egy-két hektárról.
A Magyar Mezőgazdaság közlése szerint több szarvasgomba faj is található a magyarországi erdőkben, ezek közül a legnagyobb gazdasági jelentőséggel a nyári szarvasgomba (Tuber aestivum) bír. A fehér szarvasgomba (Choriomyces meandriformis) ritkábban fordul elő, mivel a termőtest nem kifejezetten aromás, fűszeres, ezért gasztronómiai értéke is elmarad.
A világon csak hazánkban fordul elő az aromás édeskés ízű szarvasgomba a homoki szarvasgomba
(Mattirolimyces terfeziodes), amelyet leginkább desszertek, édességek fűszerezésére használnak édes íze miatt.