Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Miközben manapság számos befektető azonnali, gyors profitot remél, Warren Buffett annak a klasszikus iskolának az ikonikus figurája, amely ennek pontosan az ellenkezőjét képviseli. Buffett a tipikus antispekuláns, aki évekre, sőt évtizedekre választ magának befektetést. És általában jól is dönt. Nem véletlen, hogy mára nemcsak az Egyesült Államok, de talán világ leghíresebb befektetője is lett, és sokan csak az Omahai Orákulumként emlegetik. Buffett idén lett 90 éves, és az életútja legalább annyira érdekes, mint a befektetései.
Különösen izgalmas, hogy Buffett nemcsak szakmailag megbecsült, de általában is kedvelt pénzügyi szereplőnek számít, még azok szemében is, akik nem különösebben rajonganak a tőzsde világáért.
Ennek részben Buffett életmódja az oka. Noha nettó vagyona több mint 83 milliárd dollár, és ezzel a világ hatodik leggazdagabb embere, híres arról, hogy relatíve igen szerényen él.
A legenda szerint minden nap a McDonald's-ból reggelizik, kevesebb mint 4 dollárért, és még mindig abban az omahai házban él, amelyet 1958-ban vásárolt 31.500 dollárért.
Warren Buffett 1930. augusztus 30-án született a Nebraska állambeli Omahában, de a család 1943-ban a fővárosba költözött, ahol az apja kongresszusi képviselő volt. Buffett már igen fiatalon belekóstolt a befektetői életbe.
Először 11 évesen, 1942-ben vett részvényt, összesen három darabot a Cities Service olajcég papírjából, egyenként 38 dollárért.
Később a fiatal Warren 40 dolláros árfolyamon adta el a részvényeket, azonban már ekkor megtanulhatta, érdemes időt adni a befektetés megtérülésének. A részvény ára ugyanis idővel 200 dollárig emelkedett.
Talán innen is ered Buffett egyik híres mondása, miszerint nem szabad túl közelről figyelni a piacot. Miként 2016-ban mondta, a legjobb az, ha jó vállalat részvényébe fektet valaki, és hagyja, hogy a befektetése 10-20-30 év múlva kibontakozzon.
A fiatal Buffett takarékossága már korán megmutatkozott. A legkülönbözőbb munkákat vállalva spórolt magának pénzt, az újságkihordástól, a bélyegárusításon át a flippergép üzletig. Utóbbiról 2018-ban úgy nyilatkozott, hogy egy tinédzserkori barátjával „egész kis birodalmat" építettek föl abból, hogy flippergépeket adtak el helyi borbélyüzleteknek.
Mire pedig Buffett 20 éves lett, a vállalkozásai már 5000 dollárt jelentettek számára, ami mai áron nagyjából 53 000 dollár lenne.
Noha Buffett nem akart főiskolára járni, inkább azonnal belevetette volna magát az üzleti életbe, apja ragaszkodott hozzá, hogy tanuljon. Végül a New York-i Columbia egyetemen végzett közgazdaságtant, ahol a mestere Benjamin Graham, az úgynevezett értékalapú befektetés egyik jelentős képviselője volt.
Ez a befektetési stratégia aztán nagy hatással volt Buffett életpályájára. Ez ugyanis pontosan arra épít, hogy a jó befektető a vállalatok hosszú távú teljesítményébe fektet, és nem a rövidtávú részvénypiaci növekedési lehetőségbe.
Az egyetem után Buffett két évet dolgozott egyetemi mentora befektetési irodájában, New Yorkban,
majd visszatért Omahába, hogy megalapítsa a saját befektetési cégét, amely a Buffett Partnership nevet kapta.
A vállalatot 1956-ban 100 dollárnyi saját tőkével hozta létre, amihez jött még durván 105 ezer dollár a befektetői partnerektől – beleértve a húgát, a nagynénijét és az apósát is.
Az 1960-as évek elejéig Buffett folyamatosan új befektetőket vont be, és 1962-ben eljött a nagy mérföldkő, a cégében szerzett részesedésének értéke először érte el az 1 millió dollárt, miközben a vállalat 7,2 millió dollárnyi eszközt kezelt.
Buffett neve mára egybeforrt cégének, a Berkshire Hathawaynek a nevével. 1965-ben azonban ez a vállalat még csak egy New England-i textilgyár volt. Buffett először 1962-ben vásárolt Berkshire részvényt, majd 1965-re többségi tulajdonos és a társaság új elnöke lett. A Berkshire 1985-ig foglalkozott textilgyártással, azt követően az eredeti profilja teljesen eltűnt.
A történet érdekessége, hogy 2010-ben Buffett azt mondta, élete egyik legostobább befektetése volt, hogy a 60-as években Berkshire részvényeket vett.
Az évtizedek során ugyanis összesen 200 millió dollárt költött arra, hogy sikerre vigye a vállalat textil üzletágát, miközben – mondta később – már akkor is sokkal nagyobb figyelmet kellett volna szentelnie olyan területeknek (mint a biztosítási szektor), melyeket sokkal izgalmasabbnak talált.
A vállalat életében fontos pont volt 1978, amikor alelnökként csatlakozott a céghez Charlie Munger, aki akkor már 20 éve Buffett jó barátja volt. A kapcsolat pedig azóta is tartós, a két férfi most már több mint 40 éve dolgozik együtt. Munger idén töltötte a 96. életévét.
Üzleti szempontból azonban ennél is izgalmasabb év volt 1983, amikor a Berkshire részvénye átlépte az 1000 dolláros szintet. A siker azt követően jött, hogy Buffett az 1970-es években számos sikeres befektetést hajtott végre olyan cégekben, mint a Washington Post Company, a GEICO, az ABC Broadcasting vagy az RJ Reynolds.
Buffett 1982-ben szerepelt a Forbes magazin először megjelent 400-as listáján, akkor még 250 millió dolláros vagyonnal. Egy évvel később, 1983-ban, a vagyona már 620 millió volt.
Nem is kellett sokat várni az első milliárdra. A Forbes 1985-ben először becsülte úgy, hogy Warren Buffett nettó vagyona átlépte a bűvös határt.
2006-ra a Berkshire Hathaway egy hatalmas, nemzetközi vállalattá nőtte ki magát, melynek akkor egyetlen részvénye már 100 000 dollárba került. Buffett személyes vagyona pedig elérte a 40 milliárd dollárt.
Ebben az évben a befektető fontos bejelentést tett.
Közölte, élete hátralévő részében a teljes vagyonának 85 százalékát (fokozatosan) jótékonysági célokra fordítja.
2010-ben pedig Buffett és Bill Gates elindították a Giving Pledge nevű kampányukat, amely arra buzdította a milliárdosokat, hogy vagyonuk legalább felét jótékony célokra fordítsák. 2019-re már több mint 200 ember csatlakozott a kezdeményezéshez, aminek következtében összesen 500 milliárd dollárnyi felajánlás érkezett.
Noha 2020-ra Buffett már nagyjából 37 milliárd dollárt jótékonykodott el, a vagyona tovább nőtt, és mára a világ hatodik leggazdagabb emberének számít.
Közben a Berkshire részvényei egyenként 320 000 dollárt érnek, a vállalat piaci értéke pedig meghaladja az 500 milliárd dollárt.
Manapság Buffett egyik kedvenc, és igen sikeres, befektetése az Apple részvénye, de nemrég öt japán vállalatban is bevásárolt – mely lépés mindössze két nap alatt félmilliárd dollárt hozott a Berkshire-nek. Az Apple mellett azonban a gurunak olyan amerikai óriáscégekben vannak érdekeltségei, mint az Amazon, az American Airlines, az American Express, a Coca-Cola, a Procter & Gamble vagy a General Motors.
