A kísérleti program keretében a jegybank 50 ezer, véletlenszerűen kiválasztott fogyasztó számára osztott „piros borítékokat" - utalva Kína hagyományos készpénzadományozási módjára -,
fejenként 200 digitális jüant (kb. 9200 forintot) tartalmazó online pénztárca formájában.
Kína digitális jüanja van valószínűleg a legérettebb fázisban a számos hasonló kezdeményezés közül, amelyeket világszerte vizsgálnak a gyakorlatban.
A központi bankok, köztük a Kínai Népbank (PBOC) is, aggódnak az olyan kriptovaluták miatt, mint a bitcoin, vagy az olyan magánprojektek miatt, mint a Facebook Librája, amely széles vonzerővel bírhat, de korlátozza a központi bankok ellenőrzését a pénzalapok és a pénzmozgások felett.
A PBOC ugyanakkor 2014 óta dolgozik digitális jüan programján, bár egészen tavalyig kevés részletet közölt róla.
Néhány kulcsfontosságú adat, mint például a végleges indítási ütemterv, továbbra sem ismert.
Kísérleti programok sora, köztük a 2020 októberében Sencsenben lezajlott projekt megmutatta, hogy
a digitális jüan igenis működhet a bolti vásárlások során, sőt, a kísérleti projektben még lovaglóiskola és egy ételfutár cég is részt vett.
A felhasználó oldaláról nézve a digitális jüan is éppen olyan, mint Kína meglévő kereskedelmi digitális fizetési módszerei, például az Alipay vagy a We Chat Pay. A vásárlók digitális pénztárcákat töltenek le, amelyekben tárolhatják pénzeszközeiket, és amelyek aztán QR-kóddal kapcsolódnak az üzletek kasszáinál elhelyezett fizetési terminálokhoz.
A kriptovaluta rendszer azonban ennél bonyolultabb.
A digitális jüan célja a forgalomban lévő készpénz - érmék és bankjegyek - helyettesítése, nem pedig a bankszámlákon lévő pénz elköltése.
A kereskedelmi bankok is szerepet kapnak a digitális valuta elosztásában a felhasználók felé, és ehhez pontosan ugyanannyi tartalékot kell letétbe helyezniük az PBOC-nál, mint az általuk forgalmazott digitális jüan mennyisége.
A kereskedelmi bankok forgalmazói és a központi bank egyaránt adatbázisokat vezetnek a digitális jüan áramlásáról, felhasználóról felhasználóra, amit nem tudnak ugyanolyan hatékonyan megtenni a készpénzzel.
Az olyan kriptovalutákkal ellentétben, mint a bitcoin, a digitális jüan nem fogja használni a blokkláncos, elosztott főkönyvi technológiát, amely lehetővé tenné a tranzakciók hitelesítését, bankok nélkül.
A digitális jüan széles körű használata segítene a kínai politikai döntéshozóknak jobban átlátni, hogyan is áramlik a pénz Kína gazdaságában.
Ez elősegítené számukra az illegális pénzmozgások nyomon követését, például a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását, és lehetővé tenné számukra azt is, hogy a monetáris politikai beavatkozásokat meghatározott gazdasági osztályokra, régiókra vagy más csoportokra irányítsák.
Kína emellett régóta törekszik valutájának nemzetközivé tételére, és idővel a digitális jüan segíthet is neki ebben a kezdeményezésben, megkönnyítve más országok felhasználóinak a jüan használatát.
Forrás: Reuters.com