Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A nemzeti olajtársaság azt közölte, visszavonta az olajmezőre korábban kiadott minősítést a vis maior állapotról, miután garanciákat kapott arra, hogy biztonsági fenyegetések nem érik majd az ottani létesítményeket és folytatódhat a munka. Ez jelentős eredménynek számít a lassan egy évtizede rendezetlen, polgárháborús viszonyok között működő Líbiában.
Az El Sharara Líbia legnagyobb olajmezője a Murzuk-sivatagban. Az 1980-ban azonosított lelőhelyen a becslések szerint 3 milliárd hordónak megfelelő tartalék lehet. A Sharara egymaga az ország teljes termelésének harmadát adja - idézi fel az Africanews.
2011 óta az észak-afrikai államban polgárháborús állapotok uralkodnak. Jelenleg a tripoli székhelyű, nemzetközileg elismert egységkormány verseng a hatalomért Halífa Haftar tábornok erőivel, aki a keleti és a déli országrészt ellenőrzi. A Haftar vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) a legnagyobb és legjobban szervezett az országban működő számos milícia között. A hadban álló felek oldalán regionális és nemzetközi hatalmak sorakoztak fel. Míg Haftar erőit az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom és Oroszország támogatta a polgárháborús összecsapásokban, addig Tripoli korábban hathatós katonai támogatást kapott Törökországtól, ahonnan értesülések szerint fegyverek és harci tapasztalatokkal bíró szíriai zsoldosok ezrei érkeztek a hadszíntérre.
Az LNA szeptember közepén jelentette be, hogy feloldják a korábban az olajkivitelre bevezetett, katonai erővel érvényesített tiltásokat, így újra indulhat a nyolc hónapja szünetelő líbiai olajexport. Az LNA vezetője szerint mindennek az a feltétele, hogy az olaj- és gázkitermelésből származó bevételeket a felek igazságosan fogják szétosztani, és az így szerzett jövedelmet nem használhatják fel a terrorizmus támogatására, illetve saját meggazdagodásukra. Haftar és csapatai a nyugat-líbiai Tripoliban működő egységkormány és a hozzá hű milíciák ellen harcolnak. A hadúr követői januárban állították le az olajkitermelést, hogy így fokozzák a nyomást Fájez esz-Szarrádzs miniszterelnök kormányára Tripoliban.
Az olajkitermelés leállításának következtében a nemzeti olajvállalat, a NOC adatai szerint nagyjából 10 milliárd dollárra (3000 milliárd forintra) tehető veszteség érte a konfliktus sújtotta országot.
Idén júliusban a vállalat az idei év eddigi legalacsonyabb bevételéről, 38,2 millió dollárról jelentett. Összehasonlításként: a tavalyi júliusi bevétel meghaladta a 2 milliárd dollárt.
Szarrádzs szeptember folyamán azt is bejelentette, hogy október végéig távozni akar posztjáról. A kormányfő lemondása tovább fokozhatja a Tripoliban uralkodó politikai bizonytalanságot, és akár belharcokat is kiválthat az ország nyugati részét uraló koalíció rivális csoportjai között. Lépése ugyanakkor beleillik a nemrég megújult rendezési erőfeszítések keretébe, miután az egységkormány júniusban sikerrel verte vissza azt a hadjáratot, amelyet a Haftar tábornok vezette LNA 14 hónapja folytatott Tripoli elfoglalásáért.
A mesés olajvagyonnal rendelkező Líbia most nagyjából 300 ezer hordónyi olajat termel naponta, a Sharara újraindulása ehhez 200 ezer hordót tehet hozzá.
A központi bank kormányzója nemrégiben sürgette az olajipar szereplőit a kitermelés növelésére, egészen a napi 1,7 millió hordó eléréséig.
Ez több lenne, mint az olajblokád előtti 1,2 millió hordó.
