Természetes, hogy a munkával eltöltött évtizedek után nem vágyunk másra, csak hogy nyugodtan, anyagi problémák nélkül élvezhessük a jól megérdemelt nyugdíjas éveinket.
Ehhez azonban tennünk is kell, még az aktív éveink alatt. Ahhoz ugyanis, hogy az időskor ne legyen egyenlő a pénzügyi küzdelmekkel, szükségünk lesz valamennyi megtakarításra is az állami nyugdíj mellé.
Egy időben elindított nyugdíjbiztosítással egyszerűen megalapozhatjuk magunknak a biztos jövőt. Az öngondoskodás ezen formáját ráadásul 2014 óta az állam is támogatja, így a másik két megtakarítási forma mellett ez a legfiatalabb támogatott nyugdíj célú előtakarékossági típus.
Mi is az a nyugdíjbiztosítás?
Tulajdonképpen egy megtakarításos életbiztosításról van szó, amelynek elsődleges célja az, hogy pénzt gyűjtsünk a nyugdíjasként eltöltött éveinkre.
Az anyagi biztonságot adó megtakarítás eléréséhez minden hónapban félre kell tennünk egy bizonyos összeget. Ez a legtöbb konstrukciónál minimum 8-12 ezer forintos havi ráfordítást jelent.
Ezen az összegen egyébként gyakorlatilag bármikor módosíthatunk, bár az első pár évben erre csak korlátozott mértékben van lehetőségünk, a futamidő további időszakában viszont szabadon növelhetjük vagy csökkenthetjük az összeget a minimális összegen felül.
Azt azonban érdemes szem előtt tartani, hogy mindenképpen csak olyan havi költséget vállaljunk, amelynek kifizetése hosszú távon nem okoz nehézséget a mindennapi kiadásaink fedezése mellett.
A nyugdíjbiztosítás népszerűségének titka
A nyugdíjcélú megtakarítások között jelenleg ez a konstrukció örvend a legnagyobb népszerűségnek.
Ennek fő oka az, hogy olyan jellemzőket is magáénak tudhat, amelyeket a többi öngondoskodási forma - az Önkéntes Nyugdíjpénztár (ÖNYP) és a Nyugdíj Előtakarékossági Számla (NYESZ) - nem.
Az egyik ilyen, hogy a futamidő végét már a szerződés megkötésekor rögzítik, így a nyugdíjkorhatár esetleges változása nem befolyásolja azt, hogy mikortól férhetünk hozzá a pénzünkhöz.
Természetesen a népszerűséghez a már fentebb említett állami támogatás is hozzájárul. Ennek keretében ugyanis az éves befizetéseink 20 %-át - de maximum 130 ezer forintot - visszaigényelhetjük adókedvezményként.
Ha tehát havonta 20 ezer forintot szánunk a jövőnk bebiztosítására, akkor 48 ezer forint plusz pénz lesz a jutalmunk évente. Ez a támogatás - illetve az erre rakódó hozamok - pedig még tovább gyarapítják vagyonunkat, az évtizedek alatt akár több millió forinttal.
Vitathatatlan előnye a többi lehetőséggel szemben az is, hogy különbözhet a szerződő és a biztosított személye. A KATA-s vállalkozóknak és az őstermelőknek tehát az egyetlen esélyük arra, hogy élhessenek az adóvisszatérítéssel - annak ellenére, hogy nem fizetnek SZJA-t.
Ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy egy jó nyugdíjbiztosítással akár magasabb hozamokat, ennek köszönhetően pedig jóval tetszetősebb végösszeget is elérhetünk, mint az ÖNYP-vel. Ha pedig nem vagyunk jártasak a pénzügyek világában, akkor biztonságosabb, mint a NYESZ, mivel nem nekünk kell kezelni a teljes befektetést.
Több évszázados múlt és bizalom
A fenti előnyök ellenére azonban sokan még a mai napig félve vágnak bele egy nyugdíj megtakarításba. Ennek egyik oka a hosszú távú elköteleződés, a másik pedig a nyugdíjas éveikre szánt pénzük elvesztésétől való félelem.
Ez utóbbi aggodalom minden bizonnyal a 2011-es magánnyugdíjpénztári eseményekből táplálkozik. Akkor ugyanis az állami nyugdíjkasszába olvasztották a mintegy hárommillió tag összesen több mint háromezer milliárd forintnyi vagyonát.
Bár a mondás szerint a történelem ismétli önmagát, a nyugdíjbiztosításokkal kapcsolatban ez nem történhet meg. Egészen egyszerűen azért nem, mert a két konstrukció alapjaiban különbözik egymástól.
A magánnyugdíjpénztár (MANYUP) ugyanis - a "magán" elnevezés ellenére - nem egy független számlát jelentett, csak a munkavállalók bruttó jövedelméből levont nyugdíjjárulék egy bizonyos része gyűlt itt.
Ezzel szemben a nyugdíjbiztosítás címén befizetett összegek és hozamok egy külön, névre szóló számlán gyűlnek. Olyan ez, mint egy széf, amelybe minden hónapban beteszünk egy fix összeget a már leadózott fizetésünkből.
Ráadásul mivel jogilag életbiztosításnak minősül a megtakarítás, az összegyűlt vagyonból sem az állam, sem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nem vehet ki egy forintot sem - nem nyúlhatnak bele a privát széfünkbe.
Pénzünk biztonságát továbbá az is garantálja, hogy némelyik biztosító anyacég már csaknem 200 éve van a felhasználók szolgálatában. Így például a Generali 1981 óta működik hazánkban, az anyacéget pedig 1831-ben alapították. A pénzintézetek egy része tehát több száz éves múlttal rendelkezik, és már több válságot és krízishelyzetet is túléltek.
Nem kevésbé lényeges az sem, hogy profi, szakképzett szakemberek gondoskodnak arról, hogy - a kockázatvállalási hajlandóságunkhoz mérten - a lehető legtöbb hozamot érhesse el a befizetésünk.
A biztosítótársaságok közötti és a kifejezetten erre a célra létrejött cégek viszontbiztosítása pedig azért kezeskedik, hogy ne vesszen el a pénzünk egy esetleges csőd miatt. A biztosítók ugyanis saját magukra és az ügyleteikre is kötnek biztosítást.
Ha az egyikük fizetőképtelenné válik, akkor a másik segítséget nyújt: kártalanítja az érintetteket vagy - változatlan feltételek mellett - átveszi a teljes ügyfélkört.
Nem érdemes hasraütés-szerűen dönteni
A nyugdíjbiztosítás tehát egy igazán biztonságos és jövedelmező megoldás az időskori álmaink eléréséhez. Ahhoz viszont, hogy valóban a legtöbbet hozhassuk ki ebből a lehetőségből, nagyon fontos szerepet játszik két tényező.
Az egyik az idő. Ugyanis minél előbb lépünk a nyugdíj előtakarékosság kikövezett útjára, annál fényesebb és csilingelőbb anyagi jövő vár ránk nyugdíjasként.
Ha például 35 éves korunkban elindítunk egy havi 10 ezer forintos megtakarítást, akkor 30 év alatt - vagyis a jelenlegi, 65 éves nyugdíjkorhatár eléréséig - több mint 11 milliót tudunk összegyűjteni.
Ám ha csak 45 évesen indulunk el az öngondoskodás felé, akkor már havonta 22 500 forintot kell befizetnünk ahhoz, hogy elérhessük a fentihez hasonló összeget. (Ekkora vagyonból egyébként 15 éven keresztül mintegy havi 80 ezer forinttal egészíthetjük ki az állami nyugdíjat.)
A másik lényeges tényező pedig az, hogy valóban a nyugdíj céljainkhoz és pénztárcánkhoz mért legideálisabb megoldást választjuk-e. Egy kevésbé megfelelő konstrukció mellett döntve ugyanis akár több millió forinttal vékonyabb lehet a végén a "széfünkből" kivett pénzköteg.
Mivel jelenleg több mint 70 féle lehetőség lelhető fel a nyugdíjbiztosítások piacán, érdemes alaposan tanulmányozni őket - és akár szakértő véleményét is kikérni -, mielőtt letennénk a voksunkat valamelyik mellett.
A cél tehát az, hogy időben és jól döntsünk. A nyugdíjas énünk biztosan hálás lesz majd érte.